Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1042 a 2750-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Hopko Bazil május 11.

2014-05-092014-05-09 Szerző: Szalontai Anikó

A hét szentje

Geréb községben született 1904. április 21-én. Szülei föld nélküli parasztok voltak. Korán elveszítette őket – egyéves volt, amikor édesapja meghalt, és négy, amikor édesanyja elment, hogy Amerikában próbáljon szerencsét. Nagyapja gondoskodott róla, majd hétéves korától nagybátyja, Demeter Petrenko görög katolikus pap nevelte. Az ő hatására döntött a papi hivatás mellett. Az eperjesi evangélikus gimnáziumban érettségizett, majd az ottani görögkatolikus szemináriumban végezte el a teológiát. 1929-ben szentelték pappá. A prágai görögkatolikusok lelkipásztoraként kiemelt figyelmet fordított a szegények, a munkanélküliek, az árvák, illetve az ifjúság pasztorációjára. 1936-ban visszatért Eperjesre, ahol a szeminárium spirituálisa, 1941-től püspöki titkár, 1943-tól teológiai tanár és a Blahovistnik című katolikus lap első főszerkesztője volt. A II. világháború után Gojdics Péter eperjesi megyés püspök segítséget kért a Szentszéktől a növekvő szovjet befolyás miatt. 1947-ben Hopko Bazilt nevezték ki segédpüspökévé.

Karácsony, húsvét, pünkösd

2014-05-09 Szerző: Tóth Sándor

Bálint Sándor fő műve német nyelven

A Magyar Művészeti Akadémia Makovecz Termében az akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoportja és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága rendezésében április 30-án bemutatták a száztíz éve született néprajztudós címben jelzett, németre fordított könyvét. A szerző autóbaleset áldozata lett 1980. május 10-én.

Közelkép a múltról

2014-05-09 Szerző: Baranyai Béla

Kétségtelen, hogy az egyháztörténelem iránt érdeklődők sematizmusok, levéltári anyagok és a forrásokat precízen feltüntető tanulmányok révén kaphatnak pontos képet a régmúlt eseményeiről. Egy-egy püspök életét pedig úgy ismerhetjük meg a legjobban, ha sorra vesszük tetteit, és tanulmányozzuk a kortársak visszaemlékezéseit. De vajon milyen emberek voltak mondjuk a Szombathelyi egyházmegye élén álló főpapok? Az utókor dicsérte vagy bírálta őket, ám mit tehetünk ma, ha a hús-vér emberhez szeretnénk közelebb jutni? Például kezünkbe vesszük Tóth József nagyprépost Emlékezzünk régiekről című, 1925-ben megjelent anekdota gyűjteményét, melyet a Mar -tinus Kiadó rendezett ismét sajtó alá.

„Aki hitét veszti, elmerül”

2014-05-102014-05-09 Szerző: Baranyai Béla

A XIX. század emberét nem a hitre találás jellemezte. Olyannyira nem, hogy aki a vallást, ráadásul a katolikus kereszténységet emelte élete vezéreszméjévé, az nem sokra juthatott. Ezért is lehet tanulságos báró Eötvös József (1813–1871) vallásossága. A témáról még tavaly rendezett konferenciát a Faludi Ferenc Akadémia. Az ott elhangzott előadások szövegei most egy kötetbe gyűjtve olvashatók.

Erdők, fák, madarak

2014-05-09 Szerző: Gajdó Ágnes

Hajnalban, ha fölébredek, a közelben fészkelő feketerigók hangját hallom, s távoli gerleszót. A kertünkben álló vén gyümölcsfákat gyakran gyógyítgatja egy-egy piros sapkás, komoly harkálydoktor. Nyáron mosolygó meggyszemek csábítják a csélcsap seregélyeket. Madarak és fák békességben élnek együtt nálunk, s mi sem avatkozunk bele a dolgaikba. Tudják ők, mit kell tenniük. Mindig hagyunk a fákon gyümölcsöt is, hiszen nagyanyámtól azt tanultam: jusson a termésből az égi madaraknak is.

Közel a csillámló sziklafal

2014-05-09 Szerző: Gajdó Ágnes

A miskolciak több mint húsz esztendeje minden évben május 11-én ünneplik a város napját, annak tiszteletére, hogy Ferenc József 1909-ben ezen a napon adományozott a városnak címeres kiváltságlevelet. A hagyomány szerint ekkor adják át a díszpolgári címet, és díjazzák azokat, akik sokat tettek a városért. Miskolc napja jó alkalom arra, hogy alaposabban is megismerjük Magyarország harmadik legnagyobb városát és környékét, illetve fölfedezzük annak legfőbb nevezetességeit, természeti és történelmi kincseit.

Színpad és játszótér

2014-05-06 Szerző: Szikora Réka

Tavaszi beszélgetés Schell Judittal

Kellemesen búgó hangon beszél, versel, énekel és táncol – azaz játszik színpadi életeiben és az élet színpadán Schell Judit, a Thália Színház Jászai Mari-díjas színésznője, három gyermek édesanyja. A gyerekekkel és a szerepekkel való játék jól megférnek egymás mellett az életében, de ideje nagy részét gyerekeivel tölti. A színpadon a komolyabb szerepek mellett most musicalben is szerepel, amivel régi vágya teljesült: könnyed, mégis igényes szórakoztatásban vehet részt. Chicagóról, Debrecenről, Párizsról, Csehovról és a színjátszás gyógyító erejéről beszélgettünk.

Lélekpillanatok

2014-05-06 Szerző: Tóth Sándor

A. Tóth Sándor képzőművész és bábtervező kiállítása

A Gellért-hegy oldalában, a Balassi Intézet impozáns aulájában kapott helyet egy számomra eddig kevésbé ismert magyar művész életmű-kiállítása. A magyar modernizmus jeles képviselői manapság mintha eltűntek volna a hazai képzőművészet horizontjáról. Hozzászoktunk, hogy az átlagos közönségigény megmarad a már jól bevált, megszokott naturalista, realista művek befogadásánál. Valóban, a művészek megszámlálhatatlanul sok értéket teremtettek ezekben a stílusirányzatokban. Azonban mindig lesznek, akik nem elégszenek meg a már elért eredményekkel, más utakon akarnak járni. Ilyen művész volt A. Tóth Sándor is, aki merészen újszerű kifejezési formákat keresett.