Szinte hihetetlen, de idén már hetvennyolc éves lesz a Sundance kölyök – vagy másik filmjét említve: a Keselyű. Robert Redford azonban még mindig aktív, legutóbb az Amerika Kapitány második részében találkozhattunk vele. A J. C. Chandor által rendezett Minden odavan című film azonban – melynek DVD-kiadása most került a boltokba – egyedülálló a színész eddigi pályafutásában. Ebben ugyanis egy szál magában játszik.
Hiába, Bognár Szilvia olyan üde csillogással énekli, vidám, lendületes muzsika kíséretében, hogy egyszerűen nem hiszem el neki: a szerelem átkozott gyötrelem. Legújabb formációja, a Bognár Szilvia és az etNoé azonos című debütáló albumán rendre végigvonul ez a kettősség: olyan bájjal és játékossággal szépít meg súlyos népdalsorokat, hogy az valami tüneményes.
Idén nyolcadik alkalommal rendeztek kétnapos kerékpáros és motoros zarándoklatot a szentlaposi Boldogasszony-kápolnánál.
A program május 2-án ünnepélyes megnyitóval és keresztúti áhítattal kezdődött, majd az Ecsédi Motoros Egyesület által készített vacsorát követően a Forrás zenekar koncertjével folytatódott. A Szentlaposi Szűzanya Kápolna Alapítvány koordinátora, Csontos Péter arról beszélt, hogy a programok folyamatos megújítása mellett fontosnak tartják a hagyományos értékek megőrzését is.
Erdő Péter bíboros áldotta meg április 30-án este a budapesti Szent István-bazilika Szent II. János Pál pápa-kápolnáját. Snell György plébános sajtóbejáráson mutatta be a kápolnát a média képviselőinek.
A TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért szemétgyűjtési akció immár negyedik alkalommal valósul meg május 9. és 11. között. Az országos „tavaszi nagytakarítás” idén csatlakozott a „Let’s Clean Up Europe!” (Takarítsuk ki Európát) elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez – május 10-én huszonnyolc európai országban lesz szemétgyűjtési akció.
Erkölcstani mozaikok
Már az Újszövetség is beszél bűnökről, és „a” bűnről, az egyetlenről, amelynek a többi a következménye. János evangéliumában ez utóbbi a „hitetlenség”, ami alapvető elfordulást jelent a Messiástól – minden más bűn ennek a folyománya. Tertulliánusz szerint a főbűn a bálványimádás: amikor valami fontosabb lesz, mint Isten, amikor valaminek vagy valakinek erőteljesebb hatása lesz az életvezetésünkre, mint a szeretet Istenének. Órigenész teológiájában minden bűn gyökere a gőg: az Isten elleni lázadás, az önfejűség. Milyen könnyedén képes az ember lesöpörni az isteni parancsokat, felülbírálni a Tanítóhivatalt, mondván: „Én ezt máshogy gondolom…” Szent Ágoston szerint a bűn lényege a hazugság: elfordulás Istentől, és odafordulás a teremtményekhez (aversio a Deo et conversio ad creaturas), amelynek egy alapvetően rossz létállapot lesz az eredménye, az abszolút vonatkozási pont elvesztése, torz koordináta-rendszer, hamis szemüveg. Ebből az élethazugságból azután sok-sok kisebb-nagyobb hazug tett, azaz bűn származik. A mai teológusok szerint mindenkinek az életében van egy alapdöntés (optio fundamentalis), egy alapvető odafordulás Isten, a szeretet, a jóság, a testvériesség felé – vagy az önérvényesítés, a káosz, a gonoszság felé. Ebből az alapdöntésből fakadnak az egyes konkrét tettek, amelyek azután megerősítik az alapdöntést: azaz oda-vissza hatnak egymásra. A jó alapdöntés és a jó tettek előbbre lendítik egymást, a rossz alap beállítottság és a rossz tettek lefelé viszik egymást a lejtőn.
Teremtésvédelem
Vizsgáljuk tovább az ember és a természet viszonyát: természetes-e a pincsikutya jelenléte a babakocsiban, ahogy az olykor az utcán látható?
A holisztikus ökoetikák közül a legismertebb talán Aldo Leopold Föld-etikája, amelyet etikai forradalomnak is szoktak nevezni. Az úgynevezett „biotikus közösségeknek” (több, különböző élőlény együt télése egy közös helyen: a kőtől, a moszattól az állatokon keresztül az emberig) egyetlen, közös morális értékük van, együtt alkotnak egy önértékkel rendelkező egyedet. Ez az ember leértékelését jelenti. Híres holisztikus irányzat még James Lovelock Gaia-elmélete. Lovelock szerint a földi bioszféra egyetlen nagy élő organizmus, egyetlen egyed. Ezzel az állítással elveti a bioszféra egyes elemeinek értékrangsorát, s nem tesz ontológiai (létbeni) különbséget sem a létezők között. Az előbbieknél még radikálisabb a mélyökológia, amely a természet önértékén is túllép, és természettudományos fogalmakkal magyaráz lelki, társadalmi, etikai valóságokat. A transzperszonális ökológia szerint a személyes lelkiismeret része a természeti környezetnek. Ezek az irányzatok tehát figyelmen kívül hagyják az ember és a természet közti ontológiai (létbeni) különbséget is.