Liturgia: Urunk megkeresztelkedése
Urunk megjelenésének ünnepe (epifánia, vízkereszt) után a mai vasárnapon még mindig ugyanazon témakörnél vagyunk: megünnepeljük, hogy a Jordánban történt alámerítkezésével Krisztus megszenteli a vizeket.
Urunk megjelenésének ünnepe (epifánia, vízkereszt) után a mai vasárnapon még mindig ugyanazon témakörnél vagyunk: megünnepeljük, hogy a Jordánban történt alámerítkezésével Krisztus megszenteli a vizeket.
Amióta II. János Pál pápa 2002-ben a világosság rózsafüzérrel megajándékozta az egyházat, azóta akár naponta is szemlélhetjük a mai vasárnap evangéliumi perikópáját, Krisztus Urunk megkeresztelkedését.
Urunk megkeresztelkedésének vasárnapján Isten szavában az Isten szava hangzik fel, vagyis az evangéliumi szakasz egy mondatát maga az Atyaisten mondja ki.
Penyaforti Szent Rajmund áldozópap (Január 7.) – Barcelonai nemesi családban született 1175-80 táján. Jogi és teológiai tanulmányok után Bolognában lett professzor.
„Sok a tag, de a test csak egy” – Jártál már hiteles keresztények élő közösségében? Részt vettél már valamilyen összejövetelükön? Megfigyelted, hogy milyen az életük?
Amikor 1986. október 12- én II. János Pál pápa a római Szent Péter-bazilikában szentté avatta Tomasi József bíboros, teatinus szerzetest, a liturgikusok nagy örömmel ünnepelték ezt az eseményt. Joggal megkérdezhetik az olvasók, miért éppen most írok e szentről?
„Bölcsek jöttek Napkeletről” – olvassuk a mai evangéliumban. Csillagtudósok érkeznek messze földről, mert látni akarják a zsidók újszülött királyát. Számításaik helyesek voltak: meg is találták a Messiást!
Karácsony éjszakáján a pásztorok gyűltek Jézus köré, akiket – Lukács szerint – angyalok irányítottak oda. Vízkereszt napján – Máté szerint – a napkeleti bölcsek hódolnak a Gyermek előtt.