Homíliavázlat: Csillag után…

Ha valaki hit nélkül olvassa ezt a történetet, valószínűleg felteszi a kérdést: mi értelme ennek a látogatásnak? Hallatlan távolságból útnak indulni, leborulni egy gyermek előtt, még a kincseiket is neki adni, s azután hazatérni… Ha azonban hittel olvassuk e sorokat, megnyílik számunkra értelmük, mert a hívő ember magára ismer a napkeleti bölcsekben.

Nem szabad belemagyaráznunk a Szentírás üzenetébe olyan tartalmat, amely nincs benne. De szabad belegondolnunk a napkeleti bölcsek helyzetébe. Mint gondolkodó emberek, valószínűleg ők is latolgatták, belevágjanak- e egyáltalán ebbe a hatalmas útba. A hosszú, feltételezhetően nem biztonságos út közben biztosan felmerült bennük jó néhányszor a kérdés: Vajon nem tévedtünk-e el? Biztosan jók voltak a számításaink? Értelmes ötlet volt-e útra kelni, kockáztatni életünket is a vadállatok, a rablók között, fagyoskodni a hideg éjszakákban, miközben otthon mindenünk megvolt? S mi lesz, ha nem is találkozunk a Gyermekkel? Mintha csak saját magunkat hallanánk, valahányszor erőt vesz rajtunk a kételkedés: minek zarándokolok a keresztény élet útján, s miért nem térek inkább vissza régi, kényelmes életformámhoz? Miért vagyok kitéve állandó kísértéseknek, melyek vadállat módjára leselkednek rám? Egyáltalán: tényleg úgy lesz minden, ahogy hittem, s találkozom majd utam végén az Úrral?

De a napkeleti bölcsek nem a reményvesztettségről, hanem töretlen hitükről tesznek tanúságot. Hitük naiv ugyan (hiszen először Jeruzsálembe mennek, s mindent elmondanak Heródesnek, később azonban hallgatnak az álmukban kapott utasításra, s elkerülik a gonosz uralkodót), de szilárd meggyőződéssel követik a csillagot a nehéz úton. S elérkeznek a Gyermekhez, aki a Király, a Főpap és az áldozati Bárány, s akinek végre átadhatják ajándékaikat: az aranyat, a tömjént és a mirhát. Ezzel Jézus egyetemes küldetése is felcsillan előttünk: nemcsak a választott nép, hanem minden nemzet királyának vallhatja őt. A bölcsek érkezése mutatja: Krisztusban Üdvözítőjére talál minden nemzet! Mária nyújtja oda a Gyermeket hódolatra a bölcseknek. Nekünk is a Szűzanya mutatja az utat Jézushoz. Kérjük közbenjárását, hogy mi is hittel kövessük az isteni tanítás csillagfényét, mely elvezet életünk céljához és értelméhez: Istenünkhöz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..