Chiara Lubich

Jézus utolsó beszédének középpontjában a szeretet áll: az Atya szeretete a Fiú iránt, és az ember szeretete Jézus iránt, ami azt jelenti, hogy megtartjuk parancsait. Akik hallgatták Jézust, azoknak nem volt nehéz felfedezniük, hogy szavaiban a Bölcsesség könyvének sorai visszhangoznak: „A (bölcsesség) szeretete a törvényeinek a megtartása”, és a Bölcsességet „könnyen felismerik, akik szeretik”. A most javasolt ige értelmében tehát aki szereti a Fiút, azt az Atya is szeretni fogja; a Fiú is viszontszereti majd, és kinyilatkoztatja magát neki.

Jézus a betániai Lázárral kapcsolatban mondta ezeket a szavakat, akit a negyedik napon feltámasztott a halálból. Lázárnak két testvére volt: Márta és Mária. Márta, amint megtudta, hogy Jézus megérkezett, odafutott hozzá, és így szólt: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem!” „Testvéred fel fog támadni” – válaszolta Jézus.

Hányszor érzed az életben, hogy segítségre van szükséged, pedig tisztában vagy vele, hogy egyetlen ember sem tudná megoldani a problémádat. Ilyenkor önkéntelenül valaki felé fordulsz, aki lehetővé tudja tenni a lehetetlent. Ez a valaki pedig Jézus, aki ezt mondja: „Bizony mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek itt, »menj innét oda«, odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen.” (Mt 17,20)

Jézus úgy jelenik meg, mint az isteni ígéretek beteljesítője, és válaszol a zsidó nép várakozására, melynek történelmét megpecsételte az Istennel kötött visszavonhatatlan szövetség. A kapu szó egy másik képet is idéz Jézustól, amely még inkább megmagyarázza a jelentését: „Én vagyok az út, (…) senki sem juthat el az Atyához, csak általam.” Tehát ő valóban út, kitárt kapu az Atya felé: Istenhez vezet.

A világ nagy részén január 18. és 25. között rendezik meg az imahetet a keresztények egységéért.

„Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat.” (Mt 5,16) A világosság a jó cselekedetekben nyilvánul meg, a keresztények jó cselekedetei által ragyog fel.

„Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.” (Mt 19,24). Megdöbbent ez a mondat? Jézus semmit sem mondott véletlenül. Komolyan kell tehát vennünk ezeket a szavakat, ne próbáljuk tompítani a jelentésüket! Próbáljuk inkább megérteni Jézus viselkedése alapján, mit is akart mondani, hogyan is viselkedett ő a gazdagokkal! Jómódú emberekkel is barátkozott. Zakeusnak, aki csak a vagyona felét ajándékozta oda, ezt mondja: ma üdvösség köszöntött e házra.

Az egész evangélium forradalom. Krisztusnak nincs olyan szava, amely felül ne múlná az emberi szavakat. Hallgasd csak meg: „Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá.” (Mt 6,33)