Szentírás-magyarázat: Akiben megvalósul a megváltás – Urunk megkeresztelkedése – Mt 1,7-11.

Keresztelkedése után Jézus látja megnyílni az eget és alászállni a Szentlelket galamb képében. Ekkor szólal meg az isteni erejű mondat: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned kedvem telik!” Két szó is van ebben a mondatban, amely különösebb figyelmet igényel.

Az első a szeretett, görögül agapétosz. Aki ennek pontos jelentését kutatja, nem indulhat ki napjaink érzelem- és belsőélmény-központú gondolkodásából. Nem egy egyházatya – közöttük Szent Atanáz is – rámutat, hogy ez a szó nem valamifajta érzelmi minőséget takar, hanem sokkal inkább egy igen sajátos kapcsolatot apa és fiú között, éppen ezért van, aki így fordítja: igen kedves, nagyon értékes. A görög nyelvben – Homérosztól kezdve a Szentírás görög fordításaiig – ez a szó adott esetben egyenértékű azzal, hogy egyszülött. Ez magyarázza meg, hogy János evangéliumában miért fordul elő az egyszülött Fiú kifejezés a szeretett Fiú szinonimájaként. Itt tehát az Atya és a Fiú igen mély, mondhatni kizárólagos és elszakíthatatlan kapcsolata jut kifejeződésre.

Ezt a kapcsolatot magyarázza és fejti ki a második tagmondat állítása: „…akiben kedvem telik.” A szöveg eredeti gondolata (eudokein) elsődlegesen valóban így adható vissza magyarul: ő az, akiben tetszésemet lelem. A szó jelentési tartománya azonban jóval tágabb ennél. Amikor az angyalok Betlehem éjszakájában szózatot intéznek a pásztorokhoz, a fenti igének főnévi formája hangzik fel: „békesség a földön a jóakaratú embereknek”. Jóakarat, tetszés, kedv – minden bizonnyal azért kapcsolódnak össze ezek a jelentések, mert a bibliai megfogalmazás gyökerénél egy komplex héber szó áll, amelyet a görög bibliafordításokban és a görög eredetiben (mégis szemita háttérrel) íródott evangéliumokban egységesen a mi fenti szavunkkal adtak vissza. Ez a szó pedig jelenthet tetszést, kiengesztelődést, olykor kegyelembe fogadást is.

Ha mindezt megfontoljuk, feltárul az isteni mondat valódi jelentése. Nem arról van szó, hogy az Atya bejelenti: Jézus a kedvenc fiam, ő az, akit a legjobban szeretek. Messze több ez az üzenet. Az Atya Jézus nyilvános működésének megkezdésekor a Szentlélek erőterében kijelenti: Jézus Krisztus az az egyszülött Fiú, akiben kiengesztelődik a világgal, akiben megvalósul a megváltás, amelynek folyományaképpen az isteni jóakarat és kegyelem elárad a mindenségen. Így tehát az Atya nem azt bizonygatja, hogy Jézus az ő Fia, hanem azt jelenti ki, hogy miért küldte el a Fiát a világba.