Ritka különlegességre bukkantak a minap a czestochowai Mária-kegyhely zenei könyvtárának munkatársai. Az archívumból húsz, Mozart kézjegyével ellátott, eddig ismeretlen kotta került elő. Közülük hét, a zeneszerző feltételezett összes művét egybegyűjtő Köchl-katalógusban már szerepel.
Az első pillantásra nehezen értelmezhető jelenetet láthatunk a mellékelt reprodukción: baldachin előtt Krisztus testét kezében tartó, áldoztatásra készülő papot, előtte pedig (gazdája társaságában) szamarat. Nem egy egyházellenes műről, hanem a Padovai Szent Antal csodájáról lesz szó.
Úgy tudom, ha nem vagyok is bizonyos benne, hogy már csak egy szereplője él a Húsvét című Strindberg-drámának, amelyet az Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére mutatott be a Pesti Színház 1938. május 14-én.
Rosszul teszi e sorok olvasója, ha e sorokat olvassa: olvashatna éppen könyvet is. Nem volna persze könnyű dolga, ha a 79. Ünnepi Könyvhét és a 7. Gyerekkönyvnapok szokásosan gazdag kínálatában próbálna eligazodni. (Nem. De kinek volt valaha, s miben?)
Raksányi Gellért halálára – „Szeretném, ha a következő vers vágya megvalósulna hazánkban” – mondta csöndesen megropogtatva, mielőtt fölzengett ajkán, kezdetben lassan-férfiasan, majd egyre forgatagosabban a Himnusz, hogy aztán visszavegyen a szenvedélyből, s magyar férfihangon szóljon a tárgyilagosság tiszta hangja:
Bíró András nyolcvanöt éves – Költőként kezdte pályáját: Élő beszéd címmel jelent meg első verseskötete 1946-ban, majd A szépség ünnepe címmel a második, 1982-ben. (Utóbbi négy kiadása nyolcezer példányban fogyott el, Reich Károly illusztrálta.)
Véget ért a Szent István Könyvhét – Az idei a legnépesebb könyvhét az eddig megrendezett tizenhat alkalomból. Harmincnégy könyvkiadó vett részt – ennyi még sosem -, akik huszonkét sátorban mintegy hatezer kiadványt kínáltak az olvasóknak, s ebből nyolcvan a könyvhétre jelent meg – összegezte Farkas Olivér, a rendező Szent István Társulat igazgatója, majd további érdekes adatokkal szolgált.
Kiállítás a székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban – A Biblia a találkozások helye. Erről tanúskodik a székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum rendhagyó kiállítása, amely május 24-én nyílt Székesfehérvár szívében, a hajdani ferences rendház épületében.
