A római egyházmegye fiataljai a Szentföldön – A fiatalok szentföldi zarándoklata július 27-től augusztus 3-ig tart, Luigi Moretti érsek, vicegerens vezetésével. A százhatvannégy fiatal tizenöt római plébániáról jelentkezett. Három részből álló katekézis sorozattal készítették fel őket a zarándokútra, „A Szentföld felé”, „Betlehem és Galilea felé” illetve „Jeruzsálem felé” címmel.
Hegedűs Zoltán könyve: Amit érdemes megtanulni a multiktól, és amit nem (Kisvállalkozók figyelmébe) sok értékes tapasztalatot ad át azoknak, akik vagy keveset tudnak a mai közgazdasági élet rugóiról, vagy éppen nyakig benne vannak, és nehezen látnak ki belőle. Egyszerre szólítja meg a könyv az érdeklődő olvasót és a szakembert.
A környezettudatos élet jegyében kerekeztek – „Áldott légy Uram Földanya nénénkért” – Assisi Szent Ferenc Naphimnuszának ezt a mondatát választotta mottóul az a több, mint félszáz fiatal és felnőtt, akik Kármel-hegyi Boldogasszony ünnepén, kerékpártúrára indultak a székelyudvarhelyi ferencesek kolostorából. Ez volt a második alkalom, hogy Főcze Imre Bonaventúra testvér vezetésével nyeregbe szálltak a Ferences Biciklitúra, a FerBit résztvevői.
Június 29-én, a Szent Pál-év hivatalos bezárásakor befejeződött az a verseny, melyet január 25-én pál-fordulókor indítottunk útjára. Minden lapszámunkban három kérdést tettünk fel, melyekre a válaszokat Olvasóink postán küldték be szerkesztőségünkbe. Akik a huszonhárom játékhét kérdéseiből legalább tizennyolc alkalommal helyesen válaszoltak a feltett kérdésekre, azok között értékes jutalmakat sorsolunk ki.
Pesten letelepedett elzászi eredetű építészcsalád sarja volt a kilencven évvel ezelőtt elhunyt Kauser József, aki elsősorban a budapesti Szent István-bazilika befejezőjeként vált ismertté. Itthon, Zürichben, majd Párizsban tanult, ahol mestere volt többek között Eugéne Viollet-le-Duc, a párizsi Notre-Dame restaurátora és Charles Garnier, a Nagyopera tervezője. A francia fővárosban jó barátságba került Gustave Eiffellel, Léo Delibes-el, Jules Massenet-val és ott időző honfitársával, Munkácsy Mihállyal is.
Az utóbbi évtized eseményei megtanítottak, hogy gyanakvással fogadjak minden olyan mondatot, amelyben az „akár” szó szerepel. A hirdetések elkápráztató mondataiban az „akár” jelentése: aligha. S ha egy kormánytag „akárral” biztat, az ellenkezője jut eszembe, mint amit mond. A pénzügyminiszter úr azzal harangozta be az adóváltoztatásokat, hogy „főleg az átlagkeresetűek járnak jól”, „akár” ekkora összeggel többet vihetnek haza, „akár” annyival csökkenhetnek némely kiadásaik.
A föld véges, nem növekvő, anyagilag zárt ökoszisztémájában a végtelen növekedés lehetetlen, s fejlődés is csak új etikai alapon lehetséges. A jelenlegi – súlyos válságjeleket mutató – civilizációs fejlődés két pillére a maximális fogyasztás és az ehhez illeszkedő termelés. A kiutat sokan a termelés sarkallásában, a gazdasági növekedés fokozásában vélik megtalálni. Gyakran úgy tekintenek a gazdasági növekedésre, mint a társadalmi jólét kizárólagos mérőszámára. Ez nem véletlen, hiszen a politikusok szerint a gazdasági növekedés teremti meg az életszínvonal javításának, a bővülő és növekvő fogyasztási igények kielégítésének feltételeit.
XVI. Benedek pápa szociális körleveléről – Az új körlevél az 1891-es Rerum novarummal kezdődő szociális enciklikák sorába tartozik, melyekben az egyház a társadalommal kapcsolatos tanítását fejti ki, az aktuális problémákra reagálva. Ezekre támaszkodva, belőlük merítve vizsgálja és elemzi Benedek pápa az emberiség jelenlegi helyzetét, és tesz javaslatokat az etika, az erkölcs nézőpontjából.