Az Új Ember háromnapos (2011. július 1-jétől 3-áig, péntektől vasárnapig) tartó szatmári–máramarosi zarándoklatai sikeresen, a résztvevőket a gondviselő Úr által bőkezűen nyújtott kegyelmekkel gazdagítva zajlott. Az utazás olyan észak-partiumi területet érintett, amely a helyiek szójárása szerint nem Isten háta mögött, hanem előtte helyezkedik el.
„A mozaik olyan művészeti technika és annak eredménye, amelynél kicsiny méretű, színes üveg-, kő- vagy kavicsdarabokból állítják össze a képet vagy mintázatot.” Indokolt ezt idézni, ha Büki Attila legújabb, Versmozaik című kötetét olvassuk. A fenti mondat persze áttételesen igaz. Úgy viszont mindenképpen, hogy ezek a versek többnyire miniatűrök, melyek tömörségükkel, színességükkel hívják föl magukra a figyelmet. És összeáll a kép, miután az egyes darabok szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
Nagyharsány környékén azt beszélik, a Szársomlyó hegy oldalát annak idején maga az ördög szántotta fel. A népemlékezet, ha a kopár sziklára tekint, látni véli az ekét vonó hat rút fekete macska körömnyomát is. Legendai messzeségbe réved hát szemünk, ha a végigkarmolt hegygerincet lesi.
„Barátkozzanak a gondolattal!” – kurjantotta a pult mögül egy negyven év körüli, tiritarka fejkendős férfi. Így hát mi mást tehettem volna, negyedmagammal álldogáltam egy kapolcsi pult előtt, és azon morfondíroztam, vajon vásároljak-e pityókatekerentyűt, s végül persze kimondtam a boldogító igent…
Vajon hogy vélekednének ma a somogyi megyeszékhelyről a múlt század jeles írói, művészei – köztük Ady, Móricz, Kunffy Lajos, Bernáth Aurél, Bartók és Medgyessy Ferenc –, akik a százötven éve született Rippl-Rónai mester Róma-hegyi villalakásában is megfordultak? Gondolom, a nagyváradi tudósítóként idelátogató Ady is „leporolná” egykori véleményét, miszerint Kaposvár poros, szürke város.
Emlékeznek még arra, hogy évtizedeken át a pedagógusi alkalmasság legfontosabb kritériuma az volt nálunk, hogy a nevelők ne járjanak templomba? Néhányan közülük a hetedik határban osontak be vasárnapi misére, de később ez egyre fárasztóbbá vált, és bizony elmaradtak. Ettől ugyan senki nem lett sem tehetségesebb, sem szeretetre méltóbb, de a hatalom elégedetten könyvelhette el a vallásszabadság korlátozását.
A Központi Statisztikai Hivatal 2011. október 1. és 31. között népszámlálást tart Magyarországon. A népszámlálás során a lakosság vallási hovatartozását is feltérképezik.
Sokszor idézzük a Nobel-díjas francia író és filozófus, Albert Camus (1913–1960) A magyarok vére című 1956-os írásából ezeket a megrendítő szavakat: „Létezik egy igazi Európa, mely abban egységes, hogy az igazság és a szabadság nevében ellenszegül a zsarnokságnak. A magyar szabadságharcosok ezrei ma ezért az Európáért halnak meg.” Már csak azért is idézzük őt, mert alig volt a korabeli francia szellemi életnek hozzá hasonló képviselője, aki ennyire mélyen megragadta a magyar szabadságharc európai jelentőségét.