A Nógrád megyei büntetés-végrehajtási intézetben – vezetőinek nemes szándékával, civil művészeti irányítással, valamint elítéltek önkéntes részvételével – nemrégiben felújították a műemlék börtönkápolnát, újból eredeti rendeltetésének szentelve. Ökumenikus istentiszteletek mellett könyvtárnyi kötetnek ad otthont a szakrális hely, valamint lelki és szellemi gondozást szolgáló rendezvényeknek is műhelye.
A „teremteni kívánó magyar emberek seregszemléjét”, vagyis a Magyarok Országos Gyűlését (MOGY) idén is a Kunszentmiklós melletti Bösztörpusztán rendezték. Az augusztus 12. és 15. közötti négy napon összesen száznegyvenezer ember látogatta meg a tábort – az utolsó nap főként a környezet helyreállításával telt, hiszen a Kiskunsági Nemzeti Park területén jártunk.
Otthon járó emlékeim böjtidőben falum templomába vezetnek. A vasárnap délutáni órákban, a litániák előtt előimádkozó asszonyok intonációjával megszólalt a népi passióváltozat ki tudja, hány versszaka, vagy péntekenként a keresztútjáráskor a szívbe markoló szöveg, dallam a Jézust kereső Szűz Mária fájdalmáról:
Elment Szűz Mária Szent Fiát keresni,
Hegyeket, völgyeket mindenütt kérdezni,
Kérdi eget, földet, a magas felhőket,
Nem látták Fiamat, kedves magzatomat?
A modern, racionális teológia egyre kevesebb érdeklődést mutat az ég „lakói”, az angyalok iránt. De vajon mindig így volt ez? Egyáltalán honnan erednek az angelológia megállapításai? A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent, Angyalok az ókortól Szent Tamásig című tanulmánykötet angyaltani ismereteink forrásait mutatja be.
Jogos-e vallásfilozófiát művelni, vagyis Istent a filozófiai reflexió tárgyává tenni? Az istenkérdés sokak számára a hit dolga, mely inkább a teológia tárgykörébe tartozik. Afilozófia a puszta észre támaszkodik, egy bizonyos pont után már nem biztos, hogy hozzáfér az igazsághoz. Az I. vatikáni zsinat Dei Filius című dogmatikai konstitúciója kimondja, hogy „Isten, minden dolog kezdete és vége a teremtett dolgokból az emberi ész természetes világosságával biztosan megismerhető”. Így a filozófiai gondolkodás is alkalmas lehet arra, hogy közelebb kerüljünk Istenhez.
Az idő szakaszolása a vallásokban, így a kereszténységben is szorosan összekapcsolódik a hívő elkötelezettség megerősítésének és közösségi elfogadásának rítusaival, amelyeket már a korai egyház pontosan és körültekintően rögzített. A hitet kereső és hitre jutott személynek az első igazán jelentős határ, a keresztség eléréséig a katekumenátus útját kellett végigjárnia.
Egyszerű hétköznap a Szépművészeti Múzeumban – kóválygó, rácsodálkozó külföldi turistákkal, a szakszerű vezetésre figyelő, sugdolózva kuncogó diákcsoporttal az egyiptomi gyűjtemény titkaiktól fosztott, pőre múmiáinál… A Régi Képtár újra és újra lenyűgöző kaleidoszkóp, még ha finoman sajgó hiányokkal is, katalógusszerűen, a teljesség igényével vonultatja fel az elmúlt évszázadok legjelentősebb alkotóit.
Napi hír: a közelmúltban Ciprus Törökországhoz tartozó részén egy korai keresztény időkből származó iratra bukkantak, amely egyes török tudósok szerint az úgynevezett Barnabás-evangélium lenne, más török kutatók szerint ellenben hamisítvány.