Összetartozunk

Három nemzedék napja a pesti Jézus Szíve-templomban

Korjelenség, hogy a különböző nemzedékek elszakadnak egymástól, és gyakran nehezen találnak szót. Ez a gond az egyházban sem ismeretlen. Április 27-én a Pesti Jézus Szíve-templom szentelésének százharmadik évfordulója, 29-én pedig a nemzedékek közötti szolidaritás európai napja volt (2012 egyébként is ennek és az aktív időskornak az éve az Európai Unióban). A jezsuita templomban és a Lőrinc pap téren április 28-án, szombaton a két apropót összekapcsolva, Három nemzedék címmel családi napot tartottak.

Kerekek és emberek

Van még jó hírünk

Talán nemcsak a benzinárak emelkedése, hanem az egyre inkább biciklistabarát környezet miatt is mind többen ülünk drótszamárra. A Magyar Kerékpárklub 2010 tavaszától rendszeresen végez országos felméréseket a témában. Közlekedés céljából (tehát nem kirándulásra, túrázásra) a lakosság csaknem negyven százaléka használ biciklit – s bár a fővárosban választják a népsűrűséghez képest a legkevesebben ezt a közlekedési eszközt, az elmúlt évben így is megduplázódott a budapesti bringások száma. A felmérésben azt tekintik biciklivel közlekedőnek, aki a válaszadás előtti tizennégy napban legalább egyszer használt kétkerekűt.

Lehet élni víz nélkül?

Könyvespolcra

Hatéves lányommal gyakran bábozunk. Rénszarvas Rezső, Szürke Nyúl, valamint a két medve, Jeges Jácint és Barna Betti kalandjait mi magunk találjuk ki. A játék lehetőséget ad arra, hogy olyan témákról is beszélgessünk, amelyekről másképp nem tudunk, hiszen – miként a Játéktár a Mesélő Bibliához című kötet szerzői is vallják – a gyerek nyelve a játék.

Úti tanácsok

Könyvespolcra

Richard Rohr amerikai ferences szerzetes valamennyi műve kihívást jelent olvasója számára. Ismerős dolgokról ír, de mindig van benne valami szokatlan. Ki akarja zökkenteni gondolkodásunkat, le szeretne téríteni a vallási és spirituális élet megszokott vágányáról. Általában úgy gondoljuk, a fiatal ember legyen radikális, az idősebb konzervatív – ez így van rendjén. Rohr Emelkedő zuhanás című könyvében azonban megfordítja a sorrendet. Szerinte az élet első szakaszához hozzátartozik a korlátok, törvények megismerése, elfogadása is, hiszen az ember ezek alapján tudja majd kialakítani életét. Ha ez nincs meg, a fiatalos lázadás nem ütközhet semminek, ami alapján az egyén felépíthetné énjét.

Mint a mezők virágja”

Barna Gábor rózsafüzér-történeti könyvéről

Arra, hogy gyermekkori emlékek hogyan motiválják, serkentik a felnőtt értékrendjét, a hivatásválasztást, legfrissebb példa a szakrális területet vizsgáló néprajzkutató, Barna Gábor szegedi egyetemi tanár alapos munkája: Az élő rózsafüzértársulat. Alcímében ez áll: Imádság és imaközösség a 19–21. századi vallási kultúrában. Az előszóban a szerző személyes vallomását veti papírra a kunszentmártoni kármelita templom „sajátos hangulatú” rózsafüzér-ájtatosságáról, melyen maga is ministrált.

Biztos

Parallax – nézetek kora

Mindenki ismeri Arkhimédész mondatát: „Mutassatok egy fix pontot, és kimozdítom sarkából a világot.” A nagyszerű fizikus és matematikus, aki a Krisztus előtti III. században élt, csigasorokkal kísérletezett. Lenyűgözte, hogy csigák beiktatásával megsokszorozhatja az erőket, és így a tárgyak elmozdításának lehetőségét. Erre a tapasztalatra alapozhatta büszke és provokatív kijelentését, miszerint ha lenne a világegyetemben egyetlen olyan pont, amelyhez megfelelő csigasort lehetne rögzíteni, akkor a mindenséget is ki lehetne mozdítani a helyéről. Nem tudni, komolyan beszélt-e az ókori görög tudós és feltaláló, de igen valószínű, hogy ő is jól tudta: ilyen pontot nem lehet találni a fizikai univerzumban.

„Csintalan tekergő vagyok”

Beszélgetés Bognár Szilvia népdalénekessel

Neve és hangja a zenekedvelők számára már régóta ismerősen cseng. Mindössze tizennyolc éves volt, amikor megkapta A Népművészet Ifjú Mestere címet. Az autentikus népzene világán kívül is tett számos izgalmas és bátor kirándulást. Három évig volt tagja az elektronikus hangzást folkkal ötvöző Anima Sound System együttesnek, majd a Vándor Vokállal bejárta Európát, és énekese volt a világzenét játszó Makámnak. Jelenleg leginkább saját formációjával, az EtNoéval koncertezik. De énekel középkori latin himnuszokat is a Sator Quartettel. Szólóalbumai közül a legutóbbit, a Csintekerintőt elsősorban gyermekeknek szánta.

Bogács – a lélegző falu

Színészliget

Enyhén emelkedő domboldal a faluszélen, szemközt a Bükk hegyei vonulnak, az út az erdők közé, a völgybe vezet. Kétoldalt szépen épített pincék sorakoznak, látszik, hogy gazdáik régi szőlő- és borkultúrát ápolnak itt. A domboldalon, illő távolságra egymástól, mégis ligetté egybefogva a tavaszi életlendületnek induló, önmagukat még csemeteként mutató piramistölgyek. Mindegyik előtt kő, rajtuk réztáblák és nevek: Berek Kati, Lukács Margit, Darvas Iván, Sinkovits Imre… tizenhét fa, tizenhét név, s négy újabb vár arra, hogy az utolsó lapát földdel jelképesen is elültessék. Ez a Cserép úti pincesor a Bükk bejáratánál fekvő Bogács községben. Az önkormányzat épületében egyre többen gyülekeznek.