A földmegosztás költségét az állam viseli A 2012. június 1-jéig bejelentett földmegosztás költségét az állam viseli. A Vidékfejlesztési Minisztérium kommunikációs kampányt indít annak érdekében, hogy minél többen éljenek az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésének államilag finanszírozott lehetőségével, minél többen értesüljenek a jogvesztő határidőről, és a tulajdonosok minél előbb jelentkezzenek a körzeti földhivataloknál.
Amikor Áder János „a megbízatás iránti illő alázattal” elfogadta köztársasági elnöki jelölését, lelkiismerete parancsára és hazája iránti hűségére hivatkozott, valamint arra, hogy politikusként mindig a magyar demokrácia szolgálatában állt.
Hoffmann Rózsa az új alaptanterv változásairól és a vallás szerepéről a köznevelésben Amint az új Nemzeti alaptanterv (NAT) nyilvánosságra került, az ellenzéki pártok, de még a jobboldalhoz kötődő pedagógus szakemberek némelyike is kétségeinek adott hangot, pedig a NAT olyan célokat tűz az iskolák, a pedagógusok elé, melyekkel kevéssé lehet vitatkozni. Az erkölcsi, a testi és lelki egészségről, a családi életre nevelésről, valamint a másokért vállalt felelősségről, az önkéntességről, a nemzeti öntudat megerősítéséről, a hazafias nevelésről, a gazdasági és pénzügyi alapismeretek elsajátításáról, a médiatudatosságról és végül, de nem utolsósorban a tanulás tanításáról van benne szó. A balliberális oldal az önkormányzati iskolák államosításáról, a kötelezően bevezetendő erkölcstanoktatás kapcsán pedig állam és egyház újbóli összefonódásáról beszél. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárt kértük meg, ismertesse olvasóinkkal az új alaptanterv sokakat érintő változásait, az államtitkárság ezzel kapcsolatos elképzeléseit.
Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.
Amikor 1979-ben Boldog II. János Pál pápa először szólt az új evangelizációról, egy zseniális intuíció öltött testet. Látta maga előtt az első evangelizációt, amelynek ezredik évfordulóját ünnepelték egymás után a kelet-közép-európai nemzetek; ismerte a nyugati helyzetet, s ráérzett arra, hogy ezen a ponton egyfajta point of no returnhöz érkeztünk el, olyan határhoz, ahonnan már nem lehet visszafelé nézni. A tekintetet előre kell szögeznünk, s valahol a távlatban kell megragadnunk azt a gondolatot, amely meghatározza konkrét itt és mostunk cselekvését.
A környezetszennyezés és a természet pusztulása ma már nem elméleti veszélyforrás, hanem az egyén és a társadalom létét egyaránt megkeserítő súlyos kockázat. A környezeti problémák jelentős része a természet és az erőforrások kiapadhatatlan teherbíró képességének téveszméjéből, illetve a mindenáron való technikai fejlődés és a növekedés kényszerének képzetéből fakad. A tiszta, egészséges környezet az ember természetes alapszükséglete. De nemcsak szükséglet, hanem úgy jó és azt tartjuk normálisnak, hogy kis világunk, szűkebb környezetünk rendben legyen.
A nyári olimpia alkalmából alternatív neveket viselnek a londoni metrómegállók: a földalatti-hálózat háromszázhatvanegy állomását nevezték át egy-egy ötkarikás bajnok vagy világhírű sportoló után.
„A teológiai álláspontok észrevétlenül is áthatják a hívő élet valamennyi dimenzióját és cselekvésformáját.” Értelmesen gondolkodni Istenről címmel néhány héttel ezelőtt megjelent írásunk egyebek mellett a teológia művelésének felfrissítését és naprakészségét szorgalmazta. A „stílusváltásról”, a fiatalok, egyetemi hallgatók érdeklődésének irányairól és konkrét „olvasói kérdésekről” is beszélgettünk Puskás Attilával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dogmatikaprofesszorával.
