Bár Zágráb főterén az 1848–49-es szabadságharcunk idején ellenünk támadt Jellasics gróf, horvát bán lovas szobra magasodik, a nyolcszáz évig tartó függő helyzet ellenére (vagy talán éppen azért is?) jó barátságban él a magyar és horvát nép. A Szent László által 1091-ben elfoglalt Horvátország jelentős autonómiával rendelkezett.
Egyháznak nevezhető minden vallási közösség
Újból elfogadta július 5-én a parlament az egyházügyi törvény módosítását. A javaslat újratárgyalására azért volt szükség, mert Áder János köztársasági elnök visszaküldte a jogszabályt az országgyűlésnek egy jogbizonytalanságot okozó változtatás miatt. Az államfő kifogásának figyelembevételével átírt törvényt pénteken kétszázötvenöt igen szavazattal, ötvenhét nem ellenében hagyta jóvá az országgyűlés.
Miért indul el az ember újra és újra zarándokútra?
Olyan vidékre is, ahol már járt – talán nem is egy alkalommal. A társaság vonzza, akikkel júniusban már évek óta felkerekedik, magyar és ferences nyomokon haladva valamerre? „Hivatalosan” egykori ferences diákok útjai ezek; annyiban igen, hogy Olivér, a közép-dunántúli öregdiák- egyesület elnöke szervezi az utazásokat, nagy gonddal, jó okossággal, Viktor atya az állandó lelkivezetőnk, Nándor, a geológusból „kitekintő” történész adja a históriai eligazítást – Viktor atyával együtt, aki Erdélyből doktorált, s a gimnáziumi tanárság mellett a szerzetesi hittudományi főiskolán tanít egyháztörténetet. Vannak velünk – taps és némi mosolyogtató élcelődés kíséri bemutatásukat – piarista diákok is. Szóval együtt indulnak a kevés szóból is egymást értők; a valami többet-mást is keresők-értők. De ez már nem a külső szó tája…
Beszélgetés Burbela Gergely verbita tartományfőnökkel
Az Isteni Ige Társasága, azaz a verbita rend magyar tartományának új elöljárója Burbela Gergely, aki május 1-jétől tölti be ezt a tisztséget. Lengyelországból 2000-ben érkezett hazánkba, de missziós szolgálatának története nem az ezredfordulón kezdődött…
– Tartományfőnöki kinevezésem a rendi testvérek és a generális atya bizalmáról tanúskodik. Nagy megtiszteltetés és nagy kihívás. Persze számos kihívással kellett már szembenéznem. Az első a döntés volt. Fiatalként sok mindenre vágytam, újságíró, színész vagy orvos akartam lenni – mindenesetre valami olyannal szerettem volna foglalkozni, hogy közben emberekkel legyek kapcsolatban.
Görömbei András halálára
Életének hatvankilencedik esztendejében elhunyt Görömbei András, József Attila- és Kossuth- díjas irodalomtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár és akadémikus. A Debreceni Egyetem professor emeritusát hosszan tartó, súlyos betegség után július 1-jén érte a halál.
1945-ben született Polgáron. Középiskolai tanulmányait a Győri Bencés Gimnáziumban végezte. Magyar szakos tanári diplomát 1968-ban szerzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Egyetemi doktori értekezését 1970-ben védte meg. Hét évvel később kandidátusnak nevezték ki.
Könyvespolcra
Írásba foglalt vágyak és imák. Ez olvasható a címlapon, egy különös kommunikáció jelzéseként. A fiatal néprajzkutató: Frauhammer Krisztina magyar kegyhelyek vendégkönyveinek összehasonlító elemzését végezte el. Ha valaki fellapozza a színes fotókkal illusztrált kötetet, beleolvas a fejezetekbe, csodálkozva kérdezheti: eddig erről nem tudtam? Számos zarándokhelyen megfordultam, magam is írtam egy-egy meglehetősen viseltes füzetbe vagy akár alkalmi cédulára köszönetet Isten Anyjának, de arra sosem gondoltam, hogy az efféle hálakifejezések, kérések, köszönetek, nemegyszer panaszok mit jelentenek egy olyan világban, ahol a kommunikálás már egészen más, mint valaha, főleg, mióta az internet is létezik.
Ugrin Gábor távolodó közelsége
Legyél engedelmes a zenének… Valamiként így mondta, amikor két esztendeje találkoztunk egy kóruskoncert után. Utoljára. Magas homlokát, arcát a szemüvege Schubertre emlékeztetőn profilírozta. Szemének mosolygó fénye annak a benső embernek volt a jele, aki nyolc évtizeddel a testében is az örök ifjúság halhatatlan örömét, a barátságot hordozta aranyként. A zene kincseként, amelynek mindvégig engedelmes volt. Tehát alázatos, mert tudta, kitől, honnan való a dallam, és mit ad az életnek.
Katolikusok és zsidók együtt emlékeztek
Auschwitz után Budapesten mutatták be Kiko Argüello spanyol szerző és festőművész, a Neokatekumenális Út lelkiségi mozgalom alapítójának és vezetőjének szimfóniáját, amelynek címe: Az ártatlanok szenvedése. A nemzetközi keresztény közösség tagjaiból álló száztíz fős zenekar és kilencventagú kórus – Pau Jorquera vezényletével – június 27-én, a budapesti Operaházban adta elő a művet. A koncert magyar katolikus és zsidó közösségek összefogásával valósult meg.