Egymásért

Átadták a Szent Erzsébet rózsája-díjat

Nagy Lászlóné, a pusztadobosi katolikus karitász vezetője vehette át idén a Szent Erzsébet rózsája-díjat. Az elismerést Erdő Péter bíboros adta át november 18-án a budapesti Duna palotában. Az elismerést 2000 óta minden évben Szent Erzsébet ünnepén adják át egy olyan személynek, aki az együttérzés és a tevékeny szeretet jegyében kiemelkedően sokat tesz embertársaiért. Az Árpád-házi szent eszménye, amint Erdő Péter bíboros fogalmazott ünnepi beszédében, ma is ott ragyog az élet éjszakájának közepén, azért, hogy a szeretet és a kegyelem erejével minden embert megvilágítson. A Szent Erzsébet-rózsája díj kitüntetettjei ezt a tüzet tartják életben és adnak példát környezetükben másoknak a krisztusi élethez. Az idei díjazottal készült interjú lapunk második oldalán olvasható.

Országos gyűjtés a Katolikus Karitász javára

Templomainkban november 25-én országos gyűjtést rendeznek a Katolikus Karitász javára. Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepéhez (november 18.) kapcsolódva a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelet adott ki a szolgáló szeretet fontosságáról. A körlevélben többek közt a következők olvashatók.
Mi volt Erzsébet titka? Honnét volt ereje ellenséges környezetben is megvalósítani a szolgáló szeretetet minden egyes napon?

A hite volt az a sziklaalap, amit korának viharai sem tudtak megrendíteni. Környezetében nem nézték jó szemmel, hogy egy királylány a társadalom peremére sodródott szerencsétleneket és szegényeket támogatja. Sokan bántották és lenézték azért, mert a felebaráti szeretet útját nemcsak olvasta a Szentírásban, hanem meg is valósította.

Hit és egészség

Az ember egészen különleges helyet foglal el a keresztény hit által elénk tárt világ rendjében. Egyfelől van a szellemvilág – Isten és az angyalok. A másik póluson az anyagvilág, mely körülvesz bennünket. A kettő metszéspontjában helyezkedik el az ember, aki mindkettőből hordoz valamit.

Többféle elképzelés született arról is, hogyan kapcsolódik egymáshoz test és lélek, s e gondolatok ma is élnek, még keresztény körökben is. Sokan vélik úgy, hogy a lélek örök „alkatrészünk”, mely a test börtönébe zárva várja, hogy kiszabaduljon onnan. Halálunk után majd lesz „valahol”, míg a test elporlad, és a feltámadással aztán új, végleges szállást kap. Úgy vélik, az Istenkapcsolat alapja, hordozója a lelkünk, a test inkább csak gátol bennünket ebben az egyesülésben.

A dm drogerie markt 2012 novemberében ismét elindította a Katolikus Karitásszal és a Pampersszel közös kampányát, amelynek célja a nehéz körülmények között élő családok és gyermekeik támogatása. Az Együtt a babákért elnevezésű kampányba országszerte kétszázhatvankét dm-üzlet kapcsolódott be, így a korábbi évhez képest növekedett a támogatott családok száma is.

A két hónapon át tartó akció alatt a dm vásárlói hűségpontjaikat ajánlhatták fel adományként, amelyeket a karitász pelenkák formájában továbbít a kiválasztott családoknak.

Az akció eredményeként kétszázhatvankét kisgyermekes család kap egyenként huszonöt csomag pelenkát, amely mintegy fél évre elegendő mennyiség. Az adományok átadására 2013. február 13-án kerül sor a Szent Erzsébet Karitász Központ budapesti irodájában.

Magyar Katolikus Karitász

Száz éve született Gyökössy Endre

Gyökössy Endre (1913–1997) református lelkészként és pszichológusként már akkor tudatosan művelte a pasztorálpszichológia tudományát, amikor e szó kimondásakor Magyarországon nemcsak az átlagos hívő ember nyelve akadt meg, de a lelkészi, sőt lelkigondozói munkát végző személyek szótárában sem szerepelt. A lelkészek, bármely felekezethez tartoztak is, nagyon járatlanok voltak a lélektan és a pszichoterápia területén. Idegenkedésüknek egyik oka az volt, hogy a pszichológusban riválist láttak, aki az emberi létnek azzal a vetületével foglalkozik, amelyre az ő megbízatásuk is szól. Ráadásul ezt a Szentlélek bölcsességének és gyógyító erejének az igénybevétele nélkül teszi.

Harminc évvel ezelőtt, 1983. január 31-én a római Termini pályaudvaron rosszul lett egy hetvenegy éves asszony, Modesta Valenti. Mentőt hívtak hozzá, a mentősök azonban higiéniai állapotára hivatkozva nem szállították kórházba. Néhány órás agónia után az asszony az utcán meghalt. Európa gazdag és civilizált nagyvárosaiban ma is élnek emberek, akik – József Attila keserű szavaival szólva – „hálnak az utcán”, akik otthontalanul élnek és halnak meg.

Pécs – Györgytelep. A város egyik legszegényebb – ha nem a legszegényebb – része. Hajdan bányászkolóniának épült – a tisztes munkásmúlt maradványai mára elenyésztek. Cigányok élnek az egyébként gyönyörű környezetben. Partra vetve. A szomorú magyar valóság partjára vetve. Tartotta magát itt egy iskola, de tavaly ősszel anyagi okok miatt veszélybe került. Erre az egyházmegye – vállalva az áldozatot – átvette, s azóta Néri Szent Fülöp néven működik tovább. S járnak a gyerekek az órákra. Ha az iskola nem lenne, tanítás helyett lődörgéssel, kóborlással töltenék az idejüket.

Hasonló mentőakciót hajtott végre az egyház Nyíregyházán is. Ott már bírósági szakaszba jutott a jóság. Jelentkezett ugyanis egy érdekvédelmi szervezet, amely elfogadhatatlannak tartja, hogy ezekbe az iskolákba kizárólag cigány gyerekek járnak. És ez szörnyű, demokráciaellenes, kirekesztő… és így tovább.

A Katolikus Karitász élelmiszert, meleg ruhát is visz ajándékba

A téli hónapokban a Magyar Katolikus Karitász fokozott figyelmet fordít mindazokra, akik számára a hideg elleni védekezés komoly megpróbáltatást jelent. Az elmúlt hetekben már megkezdődött a karitász tűzifaakciója, melynek során tizenkilenc megyében, több mint hetven településen összesen tizennyolcmillió forint értékben osztottak szét téli tüzelőt a rászorulók között. Ez a mennyiség mintegy nyolcszázötven család számára jelent egy-egy köbméter tüzelőt, amely hetekig segít a téli hidegek átvészelésében.