Egyházunk

Ferenc pápa üzenete a betegek világnapjára

Kedves Testvérek!

1. A Betegek XXII. Világnapjának alkalmából, melynek idei témája: Hit és szeretet: „Nekünk is életünket kell adnunk testvéreinkért” (1Jn 3,16), megkülönböztetett figyelemmel fordulok a betegekhez, továbbá mindazokhoz, akik ellátásukon és gondozásukon fáradoznak. Kedves betegek, az egyház a szenvedő Krisztus különleges jelenlétét ismeri fel bennetek. Valóban így van: szenvedésünk mellett, jobban mondva szenvedésünkben ott van Jézus szenvedése, aki együtt hordozza velünk szenvedésünk terhét, és feltárja előttünk annak értelmét. Amikor Isten Fia vállalta a kereszthalált, megtörte a szenvedés magányát, és bevilágította annak sötétségét. Ezáltal feltárult előttünk Isten irántunk érzett szeretetének misztériuma, amely reményt és bátorságot önt belénk: reményt, mert Isten szeretettervében a fájdalom éjsötétje is megnyílik a húsvéti fény előtt; bátorságot, hogy az ő társaságában, vele egyesülve minden nehézséggel szembe tudjunk nézni.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa üzenete

Erdő Péter bíboros elnökletével január 18. és 25. között az olaszországi Genovában ülésezett az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöksége. A keresztények egységéért tartott imahét alkalmából rendezett találkozó résztvevői felhívással fordultak az európai keresztényekhez, hogy a közös tanúságtétel érdekében működjenek együtt a társadalom különböző területein.

Kétszáznegyvennyolc év. Elgondolhatatlanul hosszú idő, ilyen távlatból minden történelmi ködbe vész – ahogyan mondják: olyan régen történt, talán nem is igaz. Ropog a hó a lábam alatt, vasárnap este van, a félméteres fehér lepel porzik a tízfokos fagyban, körben a Hargita hegyei, sűrű fenyvesek, hóöltözötten. Az 1786-os esztendő egyszerre mégis oly közel. II. József császár és király a számára haszontalan szerzetesrendeket – elsősorban a kontemplatív közösségeket – feloszlatta. Nemrégiben Virág Benedek pálos költő életéről írtam, megelevenítve a percet, amikor kényszerűségből levetette fehér habitusát. S most, 2014. január 26-án mintha a természet is köszöntené az Erdélybe visszatért pálos szerzeteseket. Az előző héten még föld-zöld színű Hargita átöltözött: fehérben a fehér barátok.

 Egri találkozó az evangelizáció jegyében

Lelkipásztori-teológiai napokat rendeztek Egerben január 27-étől 30-áig, idén tizenkilencedszer. Körülbelül kétszázötvenen vettek részt a találkozón, amelynek témája a világot megcélzó evangelizáció volt. A beszédekben újra meg újra szóba került a Ferenc pápa által képviselt új stílus, amely a világra mosolygó, a világgal lépten-nyomon a legtermészetesebben szóba elegyedő egyház eszményét tűzi ki célul. Azét az egyházét, amely semmiképpen sem akar bezárkózni. Nem választja külön magát a világtól, hanem benne él, és készségesen meghallgatja, amit a világ mondani akar neki, ahelyett, hogy „lerohanná”, szóözönnel árasztaná el és ítélkezne fölötte. Az evangélium örömével kellene átjárnunk a világot, ehhez azonban arra van szükség, hogy mi magunk is tele legyünk örömmel. Az egri együttlét imái, beszélgetései, miséi, közös töprengései mind ugyanarról szóltak, ugyanabba az irányba mutattak: befogadó közösséggé kell válnunk, olyan közösségek hálózatává, amelyek minden didergő lélek, kitaszított, nyomorgó, magányos, útját kereső ember számára menedéket és segítséget kínálnak.

A tizenkilencedik országos lelkipásztori-teológiai napok témája a világ felé forduló evangelizáció volt. De – mint több előadó is figyelmeztetett – nem abban az értelemben, mintha a keresztény feladata az volna, hogy kioktassa a világot, miután rámutatott a fertelmességére, gonoszságára. A kérdés ugyanis nem az, hogy a világ mennyire rossz, hanem hogy mi mennyire vagyunk jó keresztények. A világot nem elsősorban oktatnunk kell, hanem nyitott szívvel meghallgatnunk, és legfőképpen szeretnünk.

A megszentelt élet napját minden esztendőben Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án tartjuk. II. János Pál pápa kezdeményezésére 1997 óta adnak hálát a keresztények azért az ajándékért, amelyet az Úr a szerzeteseken, a megszentelt életet élőkön keresztül a Krisztus-hívők közösségének ad. E heti számunkban olyan emberek szólalnak meg, akik egész életüket Isten szolgálatának szentelték, lemondva családról, világi életpályáról, földi javakról. Bepillantást nyerhetünk a kismarosi ciszterci női rend életébe (Az imádság lélegzetével c. írásunk), részesei lehetünk a „miklósi atyák” tevékeny világának (Ne parkoltassuk az Úristent c. írásunk), és közelebbről is megismerhetjük Tőzsér Endre piarista tanár hitvallását (Létükkel üzennek c. írásunk). Különböző sorsok tárulnak elénk, a feladatok sem egyformák, de a cél valamennyiük életében ugyanaz: látni és másokkal is láttatni Isten országát, amely köztünk van.

Keresztény-zsidó imaórát tartottak Budapesten

A szeretet küldetése minden emberre kiterjed, hiszen mindnyájan testvérek vagyunk – mondta Erdő Péter bíboros az ökumenikus imahét zárónapján tartott harmadik keresztény-zsidó imaórán vasárnap Budapesten, a terézvárosi Avilai Szent Teréz-templomban.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) rendezvényén Erdő Péter felidézte, hogy Máté evangéliumában olvasható Jézus mondása a főparancsról: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták.”

Konferencia a Corvinus egyetemen

Kárpát-medencei Közgazdász Konferencia – Magyar nyelvű gazdasági képzés a Kárpát-medencében címmel tartott kétnapos konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) a Nemzetstratégiai Kutatóintézet együttműködésével január 23–24-én. A hazai közgazdasági képzés megindulásának emlékére rendezett tudományos program Rostoványi Zsolt, a BCE rektora és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Intézet elnöke köszöntőjével, valamint a két intézmény együttműködésének ünnepélyes aláírásával vette kezdetét.

K. Debreceni Mihály kapta a Szalézi-ösztöndíjat

Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentje ünnepéhez kapcsolódva január 27-én ünnepi szentmisét mutattak be a médiában dolgozókért a budapesti Egyetemi templomban. Ezt követően a Központi Papnevelő Intézet dísztermében Székely János esztergom–budapesti segédpüspök adta át a genfi püspökről elnevezett sajtóösztöndíjat, amellyel 2001 óta támogatja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a média egy-egy munkatársát. A díjat olyan újságírók kapják, akik a keresztény értékrend szakmailag megalapozott és hiteles képviseletét segítik elő a nem egyházi sajtóban.