Beszélgetés húsvéti gondolatokról Palánki Ferenc debrecen–nyíregyházi megyés püspökkel – Püspök úr, húsvét táján katolikus keresztények körében is megfogalmazódnak bizonyos kérdések, amelyekre szeretnének választ találni. Ezek Jézus Krisztus élete és kereszthalála nyomán az embert feszítő végső gondolatok köré rendeződnek. Kezdjük a feltámadás értelmezésével: mióta van ennek tudatában az ember? Mióta fogalmazódik meg benne az ebben való hit?
Az ember a legkorábbi időktől fogva keresi létének okát és célját. A több évezredes kutakodás során számtalan kérdés fogalmazódott meg bennünk, egy azonban mind közül kiemelkedik. Aquinói Szent Tamással szólva: „Ezt nevezzük Istennek.” Értelemszerűen a tudományos gondolkodás sem kerülhette el, hogy ne lásson neki a „kimondhatatlan titok” módszeres feltárásának. Így született meg a teológia, vagyis az Istenről szóló tudomány. Tudjuk, hogy a teológiának rendkívüli szerepe van a katolikus keresztény hit kifejtésében. Sok évszázad telt el az első „teológus”, Szent János evangélista működése óta. Vajon hol tart ma ez a tudomány? Vajon bekerülnek-e megállapításai a köztudatba? Mit tud mondani nekünk húsvét misztériumáról? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Görföl Tibor teológussal.
Alig van ma ismertebb katolikus személyiség Teréz anyánál. Ezt jelzi az is, hogy szentté avatásának időpontjáról a közelmúltban a közszolgálati televízió és szinte valamennyi tévécsatorna hírt adott, még azok is, amelyek egyébként egyáltalán nem mutatnak érdeklődést a vallási témák iránt.
Székely János püspök a papság kalandjáról – Huszonöt éve, 1991. március 2-án szentelték pappá. Magával ragadó lelkesedéssel beszél az ókeresztény egyház lelkületéről, nagy megjelenítő erővel idézi fel a kereszténység kezdeteinek lendületét. És sejteti: valami hasonló feléledésében bízik itt és most, a 2010-es évek Magyarországán is. Ezért próbál tenni.
Ferenc pápa és Kirill moszkvai ortodox pátriárka február 12-i havannai történelmi találkozóját főként az ukrán görögkatolikus egyház fogadta meglepve. Szvjatoszlav Sevcsuk kijev–halicsi nagyérsek hangot is adott ennek, ami viszont a szélesebb katolikus közvéleményben kelthetett értetlenséget.
A L’Osservatore Romano vatikáni napilap március 2-i számában jelent meg Veres András szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke cikke a Szent Márton-évről. Magyarország Vatikáni Nagykövetségének blogja tette közzé a cikk alábbiakban közölt teljes magyar verzióját.
Cserháti Ferenc püspök a külföldi lelkipásztori ellátásról – A magyarok – hasonlóan sok más nép fiaihoz – történelmük során szétszóródtak – szétszóródnak – a világban. A XX. században az első világháború előtt sokan kivándoroltak, elsősorban Amerikába, a második világháború végén ismét csak nagy számban hagyták el az országot, majd 1956 jelentett érvágást a nemzetnek, ezt követően évtizedekig számos – úgynevezett – disszidens távozott külföldre. Amikor azonban a magyarok elvándorlásáról beszélünk, az egész Kárpát-medencei nemzetet kell figyelembe vennünk. Legújabban, negyedszázada leginkább – legálisan – munkavállalás és tanulás indítja útnak honfitársainkat. A lelkipásztorok mindig küldetésüknek érezték, hogy idegenben is híveik mellett álljanak. Cserháti Ferenc a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom–budapesti segédpüspök, röviden a külföldi magyarok püspöke. Vele beszélgettünk arról, hol és milyen körülmények között folyik anyanyelven lelkipásztori ellátás a közelebbi és távolabbi kontinenseken.
Ferenc pápa a római kúria reformjának részeként, a K9 bíborosi tanács véleményét meghallgatva tavaly június végén létrehozta a kommunikációs titkárságot, melynek vezetőjévé a kommunikációs és filmtörténeti egyetemi diplomákkal is rendelkező milánói egyházmegyés papot, Dario Eduardo Viganót nevezte ki.