Amikor hazánkban – Marxot szajkózva – évtizedekig azt hirdették, hogy a vallás a kizsákmányolt nép számára ópium, mellyel el akarják kábítani, nem remélhettük, hogy megérjük: lesz magyar kormány, mely szót emel az üldözöttekért, és segíti őket. De arra sem gondoltunk, hogy a bolsevizmus európai bukása után, a XXI. században is szembe kell néznie a világnak a keresztényüldözés véres valóságával.
Az elmúlt hetekben kiemelkedően sok, körülbelül hétszáz, a korábbi ásatásokkal együtt pedig már több mint tízezer csontmaradvány került elő Iharkúton, Európa egyik legjelentősebb késő kréta kori ősgerinces-lelőhelyén. Ősi Attila paleontológus, az MTA és az ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője még 2000-ben, őslénytani-földtani vizsgálatok közben bukkant Iharkúton, egy bakonyi bauxitbánya használaton kívüli külszíni fejtésében az első magyarországi dinoszauruszleletre. Vezetésével azóta számos, hazánkban eddig ismeretlen őshüllőmaradványt tártak fel a kutatók.
Annyian vannak, mint az oroszok – és tényleg, a mellékelt képen csakugyan orosz katonákat láthatunk. Kapásból fel lehet ismerni őket jellegzetes, széles tányérsapkájukról, amely mostanáig nem sokat változott. A fénykép valamikor 1917 körül készülhetett a „nagy” októberi forradalom idején. Hogy honnan van, nem tudom, régóta hevert már a fiókom mélyén. Először elkezdtem megszámolni a katonákat, balról indultam fölfelé, úgy hatvannál azonban abbahagytam, nem bírtam tovább; több ezren lehetnek. Sokszor hallhattuk az elmúlt évtizedekben, hogy a szovjet hadsereg igazi erejét annak idején korántsem a fejlett technika adta, hanem az „emberi erőforrás”.
Szent István napja a családban
„A régiek az augusztust Szent István havának nevezték. Ha Szent Istvánra gondolunk, alakjáról sok minden eszünkbe juthat. Legelőször arra gondolok, hogy boldog nemzet vagyunk, mert történelmünk élén, itt, a Kárpát-medencében egy szent család áll: Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg. Három szent. Ők a családban lettek szentté. Kevés ilyen nemzet van, amely indulásánál hasonlóval dicsekedhet.” Ezekkel a gondolatokkal köszönti az olvasót Bíró László családreferens püspök a Magyar Katolikus Családegyesület Családi ünnepeink című füzetsorozatának Szent István-napjával foglalkozó legújabb kiadványában.
Európai mozgalom az emberi embriók védelmében
Az Egy közülünk európai polgári kezdeményezés pert indít az Európai Unió bíróságán, mivel az Európai Bizottság elutasította jogszabálymódosító javaslatuknak az Európai Parlament és az Európai Tanács elé vitelét. A kezdeményezésnek – amelyet tizennyolc tagállam csaknem kétmillió polgára támogatott – az volt a célja, hogy az EU ne finanszírozzon olyan tevékenységeket, amelyek embriók elpusztításával járnak. Az ügyről az Egy közülünk nemzeti koordinátorát, Frivaldszky Editet kérdeztük.
‒ Milyen indoklással utasította el az Európai Bizottság a javaslatukat?
– Azt válaszolták, hogy kielégítőnek tartják azt a hármas feltételrendszert, keretszabályozást, amely már most is érvényesül. Ennek egyik pillére az, hogy semmilyen tevékenység nem ütközhet tagállami jogszabályokba, a másik az, hogy csak tudományosan igazolt, indokolt és etikailag is rendben levő tevékenységekre nyílik lehetőség, a harmadik pedig az, hogy uniós forrásokat eleve nem lehet embriók elpusztítására és őssejtkinyerésre felhasználni.
Az El Clarín argentin napilap heti melléklete, a Viva közzétette azt az interjút, amelyet a szentatyával készített, ötszáz nappal pápaságának megkezdése után. A beszélgetés számos témát érint, Ferenc pápa gyermekkori élményeitől kezdve az olyan sürgető kérdésekig, mint a bevándorlás, a környezetvédelem vagy az emberi élet értelme.
Sokan büszkélkednek azzal, hogy kikutatták a boldogság titkát, amely gyakran az egészség, a szeretet, a pénz vagy a hatalom mértékével egyenesen arányos. Ferenc pápa, mint általában, ebben a kérdésben is lefegyverzően egyszerű álláspontot képvisel. Egy római mondást idéz: „Campà e lascia campà”, ami annyit tesz: Élni és élni hagyni. Ez az első lépés a békéhez és a boldogsághoz vezető úton – mondja.
A LEADER térségek közötti együttműködési projekt keretein belül a Mária Út Egyesület is helyet kapott az Éltető Völgy elnevezésű udvarban Kapolcson, a Művészetek Völgye fesztivál idején, július 26. és augusztus 3. között. A projekt fő célja a Mária Zarándokút Balatonalmádi–Sümeg szakasz infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése.
A Mária Út Egyesület legújabb, fiatal munkatársai egész héten lelkesen népszerűsítették a zarándoklást, teljes körű tájékoztatást nyújtva az érdeklődőknek. Aki a Mária-zarándokút standját meglátogatta, az részese lehetett annak a jókedvnek, csapatszellemnek és emelkedett lelkületnek, amelyet munkatársaink naponta megtapasztalnak a munkahelyükön.
Tóth József apostoli protonotárius életének nyolcvanhetedik évében, július 26-án elhunyt Bécsben. A Sopron megyei Vitnyéden született 1928. február 6-án. Filozófiai és teológiai tanulmányait győri egyházmegyésként az innsbrucki Canisianumban végezte 1947-től. 1953-ban Ausztriában, Bezauban szentelték pappá. Hazájába – a politikai helyzet miatt – nem térhetett vissza, Tirolban osztrák állampolgárságot kapott. 1954-től 1956-ig káplán volt a tiroli St. Martin/Gnaden wald ban. Ezután a római Gergely Egyetemen tanult, ahol 1959-ben megszerezte egyháztörténelemből a licenciátust. 1956-tól a magyar menekültek lelkésze volt Alsó-Ausztria, majd 1957-től Olaszország menekülttáboraiban. 1959-ben Franz König bíboros kinevezte a Pázmáneum prefektusává, majd 1961-ben spirituálisává, amely megbízatása 1969-ig tartott.