A hiányzó láncszem

A Magyar Nemzeti Múzeum új állandó kiállítása

A Kárpát-medence a Karoling- korban és a honfoglalás korában címmel szeptemberben nyitotta meg kapuit a Magyar Nemzeti Múzeum új állandó kiállítása. A fő kurátorok közül érdemes kiemelni Szőke Béla Miklós régészt, aki A Kárpát-medence a Karoling- korban című rész rendezésében vállalt kiemelkedő szerepet, valamint Révész Lászlót, aki a honfoglalás korát bemutató egységet gondozta. Az esemény fontosságát hangsúlyozza, hogy ilyen állandó kiállítás közel két évtizeden át nem volt látható az ország legfontosabb múzeumában. A látványtervezés feladatát a Narmer Építészeti Stúdió végezte el; ez a cég készítette a maketteket és az animációs filmek egy részét is. A két kiállítási részt összefogó vezető füzetet igényes fényképek, ábrák és térképek illusztrálják. A füzet Gergely Katalin és Ritoók Ágnes szerkesztők munkáját dicséri. A kiállítás részeiről egy-egy szakkatalógus készült, amelyeket a magyar mellett számos más nyelven is kiadtak. A kiállításokon magyar és angol nyelvű feliratok segítik a múlt jobb megértését.

A rendkívüli szinódus után

Interjú Erdő Péter bíborossal, a vatikáni tanácskozás
főrelátorával

 

Erdő Péter bíboros az október 5. és 18. között megrendezett rendkívüli
szinódus főrelátora volt. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és az
Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökét a püspöki gyűlésről, annak tapasztalatairól
kérdeztük.

Lezárult a család témájáról szóló, nagy médiaérdeklődést
keltő szinódus. Várakozásainak megfelelően zajlott az eljárás a tanácskozáson?

– Miután a munkadokumentumot és a kérdéseket ismertük, a
szinódusi bizottság tagjai, akik már dolgoztak a kérdőív és a munkadokumentum összeállításán,
nagyjából tisztában voltak azzal, hogy melyek a fő témák, irányelvek, melyek az
útkeresés súlypontjai. Ilyen értelemben tehát nem hozott nagy meglepetést a
tanácskozás, amely elsősorban a szerves fejlődés útját mutatta meg.

Szent Benedekre emlékeztek Montecassinóban

Európa védőszentje, a civilizáció mestere

 

Szent Benedeket VI. Pál pápa ötven évvel ezelőtt
nyilvánította Európa védőszentjévé Pacis nuntius kezdetű brévéjével. Benedek „a
béke hírnöke, az egység munkálója, a civilizáció mestere, főleg pedig Krisztus
vallásának bajnoka és a nyugati szerzetesség megalapítója volt”. Az évforduló
alkalmából ünnepi megemlékezéseket tartottak a montecassinói apátságban.
Október 24-én délelőtt az európai bencés apátok ünnepi szentmisét mutattak be a
bazilikában.

Hazánkba érkeznek az ifjúsági világtalálkozó jelképei

Az első ifjúsági világtalálkozó alkalmával, 1984-ben Rómában
a fiatalság ajándékot és feladatot is kapott Szent II. János Pál pápától. A
találkozó jelképévé vált keresztet a szentatya akkor e szavakkal adta át a
résztvevőknek: „Szeretett fiatalok! A szentév végén rátok bízom ezt a
keresztet. Hordozzátok a világban mint Krisztus emberiség iránti szeretetének
valóságos szimbólumát, és hirdessétek mindenkinek, hogy egyedül Krisztusban,
aki meghalt, de feltámadt a halálból, lelhetünk üdvösséget és megváltást.”

Súlyos gondolat

Teremtésvédelem

 

Földi vagy legalábbis annak látszó témákról szoktam írni
ebben a rovatban. Most azonban a teremtésvédelem egy közvetlenül égi
vonatkozásáról lesz szó. Úgy, ahogyan ezt én képzelem. E rövid szöveget inkább
gondolatindítónak szánom, mint megoldást kínálónak. Lehet, hogy egyeseknek
szokatlan lesz ez a megközelítés. Másoknak talán szamárságnak tűnik. Még azt
sem tartom elképzelhetetlennek, hogy valaki bántónak érzi majd. Nem baj, ha
megérint minél több olvasót. Megírásának időpontja sem véletlen. Halottak napja
táján talán érzékenyebbek vagyunk egy ilyen téma átgondolására.

Hírek

Szolnok védőszentje lett

 

Boldog Sándor István születésének századik évfordulóján a Tisza-parti város védőszentjének választotta az egy éve boldoggá avatott XX. századi vértanút.

(Következő lapszámunkban riportot közlünk az eseményről.)

A kétszázhatvan éves fogadalom

Tanúbizonyság Göllében

 

A temetőben lévő Szent Vendel-kápolnánál gyűltek össze a göllei és környékbeli hívek, hogy emlékezzenek az elődök hitére, munkájára és az 1754-es marhavészjárványra, amely akkoriban igencsak megtizedelte a jószágállományt. A településen azóta fogadott ünnep ez a nap.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.