Igazi szépség

Szerző:

„Egy nő szépsége nem a ruhákban, amiket hord, nem az alakjában vagy a frizurájában rejlik. A nő szépségét a szemében találod, mert a szem bejárat a szívhez, ahol a szeretet lakozik” – mondta a meseszép Audrey Hepburn, és igaza volt. Az Üdvhadsereg Szabadegyház magyarországi szervezete nehéz sorsú, hajléktalan és gyermekeikkel anyaotthonba kényszerülő nőket választott ki, hogy „szépségszalonjában” szebbé varázsolja őket. A Válaszút Háza Női Rehabilitációs Intézmény és a Fény Háza Anyaotthon lakóinak mutatták meg: életkörülményeik ellenére is értékes nők tudnak maradni.

Örökifjú Tévémaci

Szerző:

A legkedvesebb medvéim közé tartozik a kajla fülű „zsebes”, a „szakadt talpú”, a röviden csak Büdös névre hallgató barna medve, Jeges Julcsi, a nagy panda, Heni maci, a fővárosi virágboltból kimenekített Brumi és persze Zöldmedve, aki szabadidejében legszívesebben töltőtollal ír. Otthonunkban kis Ági születése óta egyre gyarapodnak a plüssmedvék, de őrzöm a gyerekkori mackómat is, amely, ha a hasát megnyomjuk, hangot ad. Ez a kopott bundájú, ám annál szeretetreméltóbb medve csak kicsivel fiatalabb, mint az idén fél évszázados Tévémaci.

Egy ismeretlen mártír nyomában

Szerző:

Adalbert von Neipperg emlékezete

 

A XX. század poklaiban a bűnösök mellett ott állnak a mártírok. Közülük sokan jeltelen sírban nyugszanak, nevük földi kövön nem, csak égi könyvben olvasható. De léteznek szentek, akiknek élete és halála egyszer csak kiemelkedik a névtelenek közül. Alakjuk a kellő időben újra körvonalazódik. Adalbert von Neipperg apát is közéjük tartozik. A verseci fogolytábor bencés papját 1948 karácsonyán gyilkolták meg. Halála kegyetlen, élete azonban fénylően gyönyörű volt. Riportunk utolsó éveinek, mártírhalálának színhelyére, a dél-bánáti Versecre vezeti olvasóinkat. Itt nemcsak a mártír pap élete, de egy különös hangulatú város, s a szórványban élő magyarság helyzete is feltárul előttünk.

Pálosaink, a fehér barátok

Szerző:

Nagyszabású kiállítás mutatja be a pálos rend életét az 1934-es visszatelepedés 70. évfordulójára és a kommunista diktatúra utáni újjáéledés 25. évfordulójára emlékeztetve. A pécsi Modern Magyar Képtár termei gazdag anyaggal várják a látogatókat az október 17-i megnyitó óta.

Országjáráson az ifjúsági világtalálkozó jelképei

Szerző:

Hazánkban Nyíregyháza, Hajdúdorog, Szeged, Kecskemét, Székesfehérvár, Szombathely, Győr, Veszprém, Budapest, Pécs, végül Miskolc fogadja az ifjúsági világtalálkozó jelképeit. A keresztet és a Szűz Mária-ikont november 15-én, Kassán, püspöki szentmise keretében Szlovákia fiataljai veszik át. A végállomás: Krakkó.

Gyönyörködtetni, nem csupán szórakoztatni

Szerző:

Beszélgetés a hatvanéves Kocsák Tiborral

Ünnep idején szabad egészen őszintének lennünk. És mert valakinek le kell ezt végre írnia, megragadom az alkalmat, hogy ünnepélyesen kijelentsem: ha a musical műfajának megvan a maga Kálmán Imréje, Kocsák Tibor az. Még azt is megkockáztatom: eredetibb, szerteágazóbb, újítóbb is az életműve az operettkirályénál. Az pedig, hogy sokszínűbb, vitathatatlan. Az operai Anna Karenina és Utazás, az örökifjú, melodikus A krónikás, az irodalmi levegőjét zenére váltó Légy jó mindhalálig, a vadromantikus Szegény gazdagok és a Kalkuttai Teréz anyát megéneklő, stílusteremtő Kiálts a szeretetért!, a sziporkázó Hófehérke, az operai módra sűrítő Abigél, a szimfonikus-enciklopédikus balett Az ember tragédiájából és a minden porcikájában színházérzékeny A vörös malom zeneszerzője olyan egyéni hangot alakított ki, amely nemzetközi viszonylatban is kivételes. Az utóbbi, nagylelkű „zenei tréfa” mutatja föl talán leginkább komponistánk mozarti vonásait: megrendítő elmélyültség és önfeledt játszadozás pazar elegyét. A kerek évszám alkalmat kínál a visszapillantásra és az előretekintésre.

„A mai világ mesehőse”

Szerző:

Munkácsy Mihály képei a Próféta Galériában

Telnek-múlnak az évtizedek, Munkácsy Mihály művészete ma is élő, szuggesztív, magával ragadja a látogatót alkotásainak varázslatos szépsége. Többek között képeinek kiegyensúlyozott, finom, mégis lendületes, senki máséhoz nem hasonlítható ecsetkezelése teszi annyira megnyerővé, vonzóvá művészetét. Munkácsy ízig-vérig a XIX. század embere volt, festői stílusa, a művészetről való gondolkodása is ezt mutatja. Kortársai közül már életében többen hiányolták, hogy nem halad a korral. A fiatal Fülep Lajos 1920 körül szinte nekirontott Munkácsynak. Ezt írta: „1867-ben Párizsban járt, anélkül hogy Courbet-t és Manet-t s mindazt, amit e két ember jelentett utódaira, fölfogta s magát vele azonosította volna… meg se látni Manet-t, Renoirt és Cézanne-t!” Szerencse, hogy Munkácsy nem hagyta magát befolyásolni az új törekvésektől, s a maga útját járta. Ha nem így tesz, talán elnyelte volna az ismeretlenség homálya, egy lenne az elhanyagolható mellékszereplők közül a korabeli festők lajstromában.

Vászon, festék…

Szerző:

Amikor először hallottam arról, hogy musicalt írtak Munkácsy életéről, enyhén szólva furcsállottam a dolgot. De ahogy közeledett az előadás napja, egyre jobban érdekelt a téma. Nemcsak képeit, hanem magát Munkácsyt is hozzám közel állónak érzem: akkor gyerünk a József Attila Színházba…

A történet Dallos Sándor A nap szerelmese és Aranyecset című regényes életrajzából készült. Kellemes, fülbemászó dallamok, szép hangú énekesek, elmélyült játék jellemzi a darabot. Az előadás háromórás, mégsem éreztem hosszúnak.

Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.