Vászon, festék…

A Zöld Csaba által megformált főszerep (címlapunkon és képünkön) meggyőző erővel mutatja be Munkácsy vívódó alakját, szenvedélyes elhivatottságát, vonzódását a nőkhöz. Koltay bárónőt, azaz Svensont Molnár Szilvia alakítja nagy átéléssel. A leghálátlanabb szerep egyértelműen a Munkácsynét játszó Balogh Annáé, akinek szép hangja sem feledteti a nézővel negatív beállítottságát. Ő a párizsi nagypolgári élet, a gazdagok megtestesítőjeként jelenik meg a darabban. Nála volt a pénz és a kapcsolati tőke, ahogy azt manapság mondanánk. Munkácsy nyilván neki is sokat köszönhetett. Az is tény azonban, hogy férje kevésbé szerette a mulatságokat, az estélyeket. Rippl-Rónai azt írja emlékezéseiben, hogy reggelente soha nem tudott elég korán menni a műterembe, hogy megelőzze Munkácsyt. A mester életét elsősorban a munka, a festés határozta meg. „Nem segíthet semmi más, csak az alkotás” – énekli Munkácsy a darabban.


Paál Lászlót, a harminchárom éves korában elhunyt festő barátot Sövegjártó Áron alakítja a musicalben, mély érzésekkel és nagy empátiával. Drámai az a jelenetsor, amikor Paál betegségében összeomlik, és barátja nem tudja megmenteni. Munkácsyt a valóságban annyira megrázta Paál halála, hogy a kortársak szerint elájult a temetésén.

Perzsinek, a bábaasszonynak is komoly szerepe van, ő az, aki próbálja kigyógyítani a fiatal festőt súlyos betegségéből, amelyet a cselédlánytól kapott. Kocsis Judit szép hangjával, karaktere tekintélyével szinte betölti a színpadot, többször is fel-feltűnik a darabban, s mintegy mentőangyalként biztatja a festőt, hogy bátran nézzen a jövőbe.

A díszletek egyszerűek, s csak egy-egy tárgy kerül a színpadra, pedig kínálná magát a lehetőség, hiszen Munkácsynak barokkosan berendezett, nehéz bútorokkal zsúfolt műterme volt. Ehelyett egy osztott üvegtáblás, mozgatható falon vetítenek képeket, folyamatos áttűnésekkel. Korabeli fotók, paloták és kunyhók váltogatják egymást hatásosan. Munkácsy legnagyszerűbb képei közé tartoznak bibliai tárgyú művei. „Vászon, festék, csönd, magány csak Krisztus-arc, előttem áll… Addig nincs békém, míg Krisztust nem látom… Uram, bizalmad kérem” – énekli a főszereplő, a Munkácsy, a festőfejedelem című musicalben.

(Előadások a József Attila Színházban: november 23., december 4., 15. – 19 óra)

Fotó: Kanyó Béla

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..