Szent Benedekre emlékeztek Montecassinóban

Másnap délután Pietro
Parolin bíboros, vatikáni államtitkár vezetésével vesperást tartottak, melyen
az európai bencés apátok mellett részt vettek a vatikáni nunciusok és az
olaszországi európai nagykövetek is.

Parolin bíboros ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy
VI. Pál pápa ötven évvel ezelőtt október 24-én délelőtt Montecassinóban járt,
ahol az 1944. február 15-i pusztító bombázás után újjászületett a bencés
monostor. A bazilika újraszentelésekor tartott homíliájában a következőket
mondta: „A sok benyomás között, amelyeket a béke eme háza kelt lelkünkben, egy
uralkodik a többi felett: a békét szülő erény. (…) Itt a béke igaznak és
élőnek jelenik meg, tevékenynek és termékenynek mutatkozik. Nyilvánvalóvá lesz
képessége az újjáépítésre, az újjászületésre, az újjáalakításra. Erről tanúskodnak
ezek a falak. A béke hozta el az újjászületést.”


Parolin bíboros, miközben tovább elemezte Montini pápa,
Montecassino és a bencés szellemiség közötti összefüggéseket, felidézte
fiatalkori tapasztalatait is: a bencések liturgiáit, gregorián énekeit
hallgatva szinte elragadtatásba esett. VI. Pál szerint az ima és az
istenszolgálat formálta a szellemi Európát, amelynek kettős alapja a hit és az
egység, az európai népek lelki egysége, amelyet az evangélium ereje
szilárdított meg.

Ez tehát a fő indíték, amiért VI. Pál Európa fővédőszentjévé
kívánta nyilvánítani Szent Benedeket: „Hogy a mai emberek számára legyen szinte
kitapintható és szent Európa spirituális egységének eszménye, és ehhez ne
hiányozzék nekik a fentről jövő segítség, hogy a gyakorlatban is tervszerűen
megvalósítsák ezt.” Szent Benedek, Európa védőszentje a béke hírnöke volt,
pacis nuntius, a pápai bréve kezdőszavaival szólva.

Parolin bíboros homíliájában emlékeztetett arra is, hogy
Ferenc pápa két nappal korábban a montecassinói területi apátságra alkalmazta
VI. Pál 1976-ban kiadott Catholica ecclesia kezdetű motu proprióját (a pápa
saját kezdeményezésére kiadott törvény – A szerk.), így az eddig ötvenhárom
plébániát magába foglaló apátság fennhatósága ezentúl kizárólag az apátsági templomra,
a monostorra és a közvetlenül hozzá tartozó területre terjed ki. A szentatya
ezzel levette a montecassinói apát vállairól az új egyházmegye intézésének
gondjait, hogy inkább a monasztikus közösséggel törődhessen.

(szf)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..