In memoriam Rajeczky Benjámin

Szerző:

Az Olvasó írja

 

Az Új Emberben megjelent (2014. augusztus 24-i lapszám – a szerk.), hogy kezdeményezték Rajeczky Benjámin O. Cist. boldoggáavatási eljárását. Béni bácsi (mi így hívtuk) hét éven keresztül tanított bennünket énekre a Kodály-módszerrel, és karmesterként, hitszónokként, gyóntatóként, sportesemények szervezőjeként (evezés, síelés) is ismerhettük. Az üldöztetés éveiben is többször találkoztunk, például a budapesti Fő utcában, a Népművelési Intézetben, ahol az alagsori rácsos ablakon át beeső fényben írta jegyzeteit.

Mindig mosolygós volt

Szerző:

Galambos Ferenc kármelita szerzetes emlékére

 

Nem búcsúzom el tőle.
Nem tudok.
Nem akarok.

Meglehet, nincs velünk, velem, de itt van bennem mindaz, amit huszonöt év során tanultam tőle.
Élettapasztalatai nemcsak egy tartalmas, következetes élet tanulságai, hanem magyar történelmi lecke is. Kilencven évet élt, megannyi nehézséggel, problémával, üldöztetéssel teli kilencven évet. De soha nem panaszkodott, a megpróbáltatásokat és a betegséget méltósággal, imádságos lélekkel viselte.

Léleképítő ajándék

Szerző:

Olvastam régen egy különös könyvben: „Minden ember, minden apró mozzanat életedbe úgy került, hogy magad vontad oda. Az pedig, hogy most mit kezdesz velük, rajtad áll.” Az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy találkoztam Veronikával. Mélyponton voltam éppen, munka és állás nélkül, s akkor ő mint kiadói szerkesztő fölhívott.

Egérke

Szerző:

Valaki már most, november közepén etetni kezdte a madarakat a Népligetben, és a napraforgóval teli flakonra percenként érkeztek a cinegék. Csőrükbe kaptak egy szemet, aztán egy közeli bokorba repültek, ahol kikopácsolták ízletes belsejét, majd máris visszarepültek a flakonhoz. Csuszkapár is járt az alkalmi etetőre. A madarak többnyire a fatörzsön fejjel lefelé kúszva érkeztek, aztán a flakonhoz röppentek, ahol nem egy, hanem két-három napraforgót is a csőrükbe kaptak. A csuszka nagy gyűjtögető, raktárakat készít. Annak idején a Madártani Intézetben szobám ablakából gyakran láttam, amint elálló fakéreg mögé, falrepedésbe rejtik a magokat. Ösztönös cselekvés, nem veszik észre, de talán nem is törődnek vele, hogy ezeket a raktárakat a szemfüles cinegék rendre kifosztják.

Zenével a szegény gyerekekért

Szerző:

Magyarországon a venezuelai El Sistema

 

Japán, Brazília, Német- ország, Dél-Korea… – kezdi sorolni az országokat Johanna, a hangszere tokjában lévő egy-egy kitűzőre mutatva. Ezek azok a helyek, ahol a Caracasi Ifjúsági Zenekar hegedűseként már fellépett, és most Magyarországra jött. A zenekar a venezuelai El Sistema képviselőjeként érkezett hozzánk, hogy november 11-én, a Zeneakadémián bemutassa a világhírű kezdeményezést, amelynek lényege: zenével a mélyszegénységben élő gyermekekért. „Nincs fontosabb ma a zene világában annál, ami Venezuelában történik” – mondta Sir Simon Rattle karmester. Lássuk hát, mi történik Venezuelában!

A boldog mértékletesség hirdetője

Szerző:

Beszélgetés Pierre Rabhi agroökonómussal a természet tiszteletéről

 

A rövid ellátási láncok volt a témája annak a konferenciának, amelyet november 13-án rendeztek a budapesti Francia Intézetben, a Földművelésügyi Minisztérium közreműködésével. A rövid ellátási lánc célja, hogy az élelmiszer-ellátásban minél kevesebb közvetítő legyen a fogyasztó és a termelő között. A konferencián részt vett Pierre Rabhi, az algériai származású neves francia agroökonómus és filozófus, akinek a napokban jelent meg két könyve Pénzt akarunk vagy életet? valamint Hogy megmaradjon az élet címmel a L’Harmattan Kiadó gondozásában. A múlt pénteki könyvbemutatón arról kérdeztük, milyen élmények, tapasztalatok segítették élethivatása megtalálásában.

Krisztus királysága

Szerző:

A királyságban szükségképp valami zsarnokságot látni történelmi félreértés. A népmesék királyai – talán nem véletlenül – általában jók. A korai történelem Isten kegyelméből uralkodó királyai – elhihetjük – őszintén hitték, hogy tetteikről el kell majd számolniuk Istennek.

Templomok ékességei

Szerző:

Gótikus emlékek a Magyar Nemzeti Galériában

A középkori királyi Magyarország gótikus stílusú emlékeinek jelentős része található az ország mai határain túli területeken. Ugyanakkor számos gótikus műtárgyat őriznek Magyarországon állami és egyházi gyűjteményekben, az esztergomi Keresztény Múzeumtól a Magyar Nemzeti Galériáig.

Budapest országos jelentőségű múzeumaiban már a XX. század hajnalától hosszabb-rövidebb időre kiállítottak gótikus szárnyas oltárokat, amelyek közül a monumentális méretű kisszebeni oltár sorsa jelképértékűnek tekinthető. Ez a szakrális alkotás az 1906-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum kiemelt tárgya volt.

Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.