Juan Diego Cuauhtlatoatzin

December 9.

 

Juan Diego Tenochtit lán, az azték főváros (ma Mexikóváros) közelében, egy falucskában született. Indián neve Cuauhtlatoatzin volt, ami az anyanyelvén, nahuatl nyelven azt jelenti: beszélő sas. Szüleit gyermekkorában elvesztette, nagybátyja nevelte fel.

1521-ben Hermán Cortéz elfoglalta az azték fővárost, és három évvel később megérkeztek Tenochtitlánba az első ferences misszionáriusok. Cuauhtlatoatzin és felesége az elsők között lehettek, akik az indiánok közül keresztény hitre tértek és új nevet kaptak. Juan Diego napszámosként dolgozott, gyékényszőnyegeket szőtt és bútorokat készített az általa vágott nádból.

Félix atya prédikációi

Egy ferences szerzetes hithirdetése

 

A magyar irodalom jeles alkotásai közé tartoznak a prédikációgyűjtemények. A magyarországi latin nyelvű irodalomból elég a ferences Temesvári Pelbárt három könyvére emlékeztetni, aztán Pázmány Péter, Prohászka Ottokár jut eszünkbe. Sokan vannak, akik igen magas színvonalon művelték az irodalomnak ezt a sajátos – ám rendkívül fontos, hitvédő és hithirdető – műfaját.

Edith Stein indulása

„Európa” manapság hajlamos megfeledkezni gyökereiről. Emlékezhetünk: a kontinens zászlóshajójának tekinthető unió alkotmányának bevezetéséből is kimaradt, hogy a vénecske földrésznek némi köze van például a kereszténységhez. Az Európai Parlamentben mondott beszédében Ferenc pápa is emlékeztetett a gyökerek fontosságára, hogy a kereszténység történelmét tovább írjuk; ez a jelenünk és a jövőnk is. Ez adja identitásunkat. Európának erős szüksége van arra, hogy újra fölfedezze arculatát.

Ültessünk homoktövist!

Nemrég Finnországban járva meglepődtem, hogy milyen nagy becsben tartják ott a most is szedhető homoktövisbogyókat. Tucatnyi módon elkészítve kínálják piacokon és drága belvárosi üzletekben.

Az ezüstfafélék családjába tartozó homoktövis két-három méter magasra növő, lombhullató cserje. Apró barnás virágai márciusáprilisban, még a lomblevelek megjelenése előtt nyílnak füzérekbe rendeződve. Hüvelyknyi hosszúságú, keskeny leveleinek felső lapja sötétzöld, fonákja pedig ezüstös. Augusztustól láthatóvá válnak a kezdetben zöld, majd őszre sárga vagy narancsos árnyalatot öltő bogyói, amelyek lombhullás után is a cserjén maradnak.

Székesfehérvári fényüzenetek

Idén tizedszer nyitják meg a székesfehérvári püspökség udvarát, ahol jótékonysági és kézművesvásárral, családi és gyermekprogramokkal, szombatonként ünnepi gyertyagyújtással várják a város lakóit.

A belvárosban két színpadon, a Magyar Király Szálló előtt és a Városház téren lesznek az előadások. A koncerteket a városháza dísztermében tartják, a kézműves foglalkozásokat a Hiemer-házban. Hétvégenként neves előadóművészek, helyi tehetséges fiatalok és ismert művészeti csoportok lépnek fel. Hétköznap óvodások, iskolások adnak ünnepi műsort a Városház téren.

A szeretet, az közhely?

Jegyzetet kellene írnom a szeretetről. És azt hiszem, ez a legnehezebb dolog. Mármint a jegyzet. Nem is, inkább a szeretet. Vagy még inkább: jegyzetet írni a szeretetről. Mert szeretni tényleg a világ legnehezebb dolga. Miket beszél ez? Fogadjunk, hogy most ezt gondolod! Mert úgy tudod, hogy szeretni a legszebb, a legcsodálatosabb, a legjólesőbb dolog.

Krisztus erejéből, a derű fényével

Megkezdődött a megszentelt élet éve

 

A Megszentelt Élet Intézményei és Apostoli Élet Társaságai Kongregációja kérésének eleget téve Ferenc pápa egy évvel ezelőtt úgy döntött, hogy az egyházról szóló Lumen gentium kezdetű dogmatikai konstitúció, valamint a szerzetesélet megújításáról szóló Perfectae caritatis határozat ötvenedik évfordulója alkalmából meghirdeti a megszentelt élet évét. A Szent István-bazilikában november 30-án Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek ünnepi szentmisén gyújtotta meg az esztendőt jelképező gyertyát, és ezzel megnyitotta Magyar­országon a megszentelt élet évét, melynek mottója: Megszentelt élet a mai egyházban – Evangélium, prófécia, remény.

Kiáltás az emberi méltóságért

Ferenc pápa beszéde az Európai Parlamentben

 

A pápa köszönetét fejezte ki, amiért beszédet mondhatott az Európai Unió e fontos intézményében, amelyen keresztül a hu­szon­nyolc tagállam több mint ötszázmillió állampolgárához szólhatott. Utalt arra, hogy II. János Pál pápa 1988-as strasbourgi látogatása óta (1988. október 11.) rengeteg változás történt Európában és az egész világon.

Nem léteznek már az egymással szemben álló tömbök, amelyek akkoriban két táborra osztották a kontinenst. Lassan megvalósul az a II. János Pál pápa által kifejezett vágy, hogy Európa szuverén, szabad intézményei révén terjedjen ki az egész földrészre, annak minden földrajzi és történelmi dimenziójára.

Lelkipásztori hivatásából kiindulva a pápa valamennyi európai állampolgárnak a remény és a bátorítás üzenetét hozta el.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.