Hol a hívők helye… A padban…?

Bacsmai László plébános jó kedélyű, megnyerő személyiség. 2003 óta szolgál Szekszárdon. Kerületi esperes, püspöki tanácsos, a családreferatúra vezetője. 1991-ben szentelték pappá, ezt két kápláni év követte Pakson, majd egy év Szekszárdon, utána kilenc esztendőre visszakerült szülőföldje közelébe, Felsőszentmártonba, ebbe a horvát faluba, amelyhez öt horvát lakosságú település tartozott. Laci atya anyanyelveként a horvátot őrzi. „Mint horvátnak, úgy éreztem, felelősségem van: nemcsak a hitet, hanem a nemzeti identitást és a nyelvet is őrizzem a végeken. Takács püspök úr, kispapkoromban lelkivezetőm mondta: a Jóisten oda küldi a kegyelmet a papnak, ahová a püspök helyezi. Ennek szellemében távoztam 2003-ban a horvát környezetből; könnyek között érkeztem ide, s azt mondtam a hívőknek: szívem Felsőszentmárton és Szekszárd között félúton van, tegyünk meg kölcsönösen mindent, hogy mihamarabb megérkezzen. Nem sokkal később már úgy jegyeztem le Szekszárdra érkezésemet: újra itthon.”

„Készítsétek elő az Úr útját!”

(Mk 1,1–8)

 

Az adventi időszak előkészület az Úr jövetelére (adventus Domini). A második vasárnap evangéliuma a Márk-evangélium nyitánya: Jézus nyilvános működése kezdetén az előfutár, Keresztelő János bűnbánatot hirdet, és a megtérőket megkereszteli. Hirdeti, hogy a megjelenő Messiás majd tűzzel, Szentlélekkel keresztel.

Úrvacsora az apostoli közösségben II.

A római liturgia történetéből

 

Tudjuk, hogy a keresztények eucharisztikus gyülekezeteikben olvasták és értelmezték a Szentírást: a kenyértörés előtt Jézus is az írások magyarázatával kezd közel férkőzni az emmauszi tanítványok szívéhez. Az apostoli korban értelemszerűen még csak az Ószövetséget olvasták, és Krisztus fényében értelmezték azt. Már ekkor kialakul tehát az Eucharisztia kétpólusú szerkezete. Az egyik az írások olvasásáé és magyarázatáé, a másik a kenyértörésé. Már az Apostolok cselekedeteiben is látjuk, hogy Pál Troászban az írások hosszas értelmezésével kezdi a hét első napján tartott istentiszteletet, és ezt követi a kenyértörés (vö. ApCsel 20,6–11).

Csodatévő Szent Miklós

A görögkatolikus egyház különleges védőszentjének tartja Csodatévő Szent Miklós püspököt. Az egyetemes egyházban is nagy tiszteletnek örvend. Gyakran ábrázolják őt latin rítusú, azaz római katolikus püspöki ruhában. Ilyen esetekben még a püspöksüvege is olyan, mint a római püspököké, a pásztorbotja vége pedig csigavonalban kunkorodó. Pedig valójában a kisázsiai Patara városából származott, s a bizánci fennhatóság alatt álló Myra városának volt püspöke. Így – mai megfogalmazással – mindenképpen görögkatolikusnak kell őt tartanunk. S így is ábrázoljuk őt: nem püspöksüveggel, hanem püspöki koronával. Pásztorbotja keresztben végződik, s két egymással szembenéző kígyó csavarodik rá. Viszont az is igaz, hogy a legrégebbi ikonokon még hajadonfőtt látható jóságos arca.

Juan Diego Cuauhtlatoatzin

December 9.

 

Juan Diego Tenochtit lán, az azték főváros (ma Mexikóváros) közelében, egy falucskában született. Indián neve Cuauhtlatoatzin volt, ami az anyanyelvén, nahuatl nyelven azt jelenti: beszélő sas. Szüleit gyermekkorában elvesztette, nagybátyja nevelte fel.

1521-ben Hermán Cortéz elfoglalta az azték fővárost, és három évvel később megérkeztek Tenochtitlánba az első ferences misszionáriusok. Cuauhtlatoatzin és felesége az elsők között lehettek, akik az indiánok közül keresztény hitre tértek és új nevet kaptak. Juan Diego napszámosként dolgozott, gyékényszőnyegeket szőtt és bútorokat készített az általa vágott nádból.

Félix atya prédikációi

Egy ferences szerzetes hithirdetése

 

A magyar irodalom jeles alkotásai közé tartoznak a prédikációgyűjtemények. A magyarországi latin nyelvű irodalomból elég a ferences Temesvári Pelbárt három könyvére emlékeztetni, aztán Pázmány Péter, Prohászka Ottokár jut eszünkbe. Sokan vannak, akik igen magas színvonalon művelték az irodalomnak ezt a sajátos – ám rendkívül fontos, hitvédő és hithirdető – műfaját.

Edith Stein indulása

„Európa” manapság hajlamos megfeledkezni gyökereiről. Emlékezhetünk: a kontinens zászlóshajójának tekinthető unió alkotmányának bevezetéséből is kimaradt, hogy a vénecske földrésznek némi köze van például a kereszténységhez. Az Európai Parlamentben mondott beszédében Ferenc pápa is emlékeztetett a gyökerek fontosságára, hogy a kereszténység történelmét tovább írjuk; ez a jelenünk és a jövőnk is. Ez adja identitásunkat. Európának erős szüksége van arra, hogy újra fölfedezze arculatát.

Ültessünk homoktövist!

Nemrég Finnországban járva meglepődtem, hogy milyen nagy becsben tartják ott a most is szedhető homoktövisbogyókat. Tucatnyi módon elkészítve kínálják piacokon és drága belvárosi üzletekben.

Az ezüstfafélék családjába tartozó homoktövis két-három méter magasra növő, lombhullató cserje. Apró barnás virágai márciusáprilisban, még a lomblevelek megjelenése előtt nyílnak füzérekbe rendeződve. Hüvelyknyi hosszúságú, keskeny leveleinek felső lapja sötétzöld, fonákja pedig ezüstös. Augusztustól láthatóvá válnak a kezdetben zöld, majd őszre sárga vagy narancsos árnyalatot öltő bogyói, amelyek lombhullás után is a cserjén maradnak.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.