Közös éneklés a Szent István-bazilikánál
A budapesti Szent István-bazilika előtti lépcsőn az idei adventben is lesz – immár harmadik alkalommal – adventi- karácsonyi közös éneklés. Szeretettel várunk minden énekelni szerető, a Megváltó eljövetelét hirdetni akaró embert december 14-én, vasárnap, 10.30 órára a bazilika lépcsőjére. Kottát a helyszínen adunk. A közös éneklést Tardy László, a Mátyás-templom karnagya és énekkarának tagjai vezetik.
A közelmúltban kitűnő munka jött ki a nyomdából, a Corvina Kiadótól megszokott magas színvonalon, nagyméretű képekkel, gyönyörű reprodukciókkal. Ruzsa György egyetemi tanár ikon lexikonának első kiadása kis példányszámban jelent meg, és nagyon hamar elfogyott. A Corvina most ennek bővített változatát jelentette meg. A kiadványba bekerültek a híresebb ikonfestők életrajzai is, köztük például Rubljové és más nagy orosz festőké, Feofan Greké, Gyionyiszijé, továbbá a posztbizánci görög ikonfestészet olyan mestereié, mint Andreas Ritzos, Emmanuel Tzanesz vagy Emanuel Lambardosz, akik a velencei és a krétai ikonfestő-iskolához tartoztak.
Teremtésvédelem
Évekkel ezelőtt kaptam egy rajzot, amelyet a mai napig az irodám falán őrzök. A képen mindkét irányban sok-sok ember halad az úton, kezükben dobozok, csomagok, karácsonyfának való fenyő. Tipikus karácsony előtti pillanatkép, amelyet ha továbbgondolok, csak annyi változik, hogy egyre sűrűbb lesz a tömeg, és szinte tapinthatóvá válik az ingerültség, a feszültség.
Gazdasági szakemberek a keresztény értékek mellett
A Keresztény Értékmegőrző Egyesület (KÉRME) szervezésében konferenciát tartottak a gazdasági élet szereplői számára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán november 29-én. A tanácskozáson – melyen részt vett Peter Turkson bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnöke is – hároméves cselekvési tervet fogadtak el. A Katolikus Munkaadók Szervezeteinek Nemzetközi Uniója (UNIAPAC) 1931-ben jött létre. Tagjai olyan vállalatvezetők és gazdasági szakemberek, akik az egyház szociális tanításának szellemében végzik tevékenységüket. Ez a szervezet 1962-ben ökumenikus alapokra helyezkedett, nevét Felelős Üzletemberek Nemzetközi Keresztény Uniójára változtatta, de az UNIAPAC rövidítést megtartotta. A konferencián az UNIAPAC Europe leköszönő elnöke, Burkhard Leffers a vállalati felelősségvállalás három eleme – az ember, a környezeti kérdések és a profit – mellett a lelkiség fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint hit nélkül egy üzleti vállalkozás sem létezhet.
Átadták a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola új épületét
A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Hunyadi úti épületének teljes felújítását a Pécsi egyházmegye saját forrásból biztosította. Az intézményt Udvardy György megyés püspök a házavató teológusnapon áldotta meg.
A megszépült épület az új élet, a jövő jele – így kezdte köszöntőbeszédét a püspök a hittudományi főiskola épületének átadóján. Az ünnep azonban nem az épületről szólt: a püspöki áldás az ott dolgozók, oktatók, nevelők, tanulók munkáját és életét kíséri.
Hogyan tudunk megbocsátani és bocsánatot nyerni? Erre a kérdésre ad választ A megbocsájtás könyvében Desmond Tutu, a Nobel-békedíjas dél-afrikai anglikán érsek és lánya, Mphoe Tutu. Könyvük talán az egyik leghitelesebb mű, amelyet ebben a témában valaha írtak, hiszen a szerzők tanúi és elszenvedői voltak az apartheidnek – annak, hogyan nyomta el Dél-Afrikában a fehér kisebbség a feketéket az élet minden területén.
„A mi nemzedékünk kapta segítségül ezt a nagyszerű programot, mint elődeink a rózsafüzért. (…) Ez az egyszerű gyöngyfüzér is vezet bennünket a legdrágább gyöngyhöz, aki Krisztus” – Beer Miklós váci megyés püspök írta ezt ajánlójában Varga Péter plébános Krisztusfüzér, Élet gyöngyei című könyvéhez. A kötet egy imádságot, elmélkedést segítő új imafüzér használatához ad útmutatást.
Félreértés ne essék: Franz Küberl grazi karitászigazgató és Robert Menasse író nem politikai vagy gazdaságpolitikai vitát folytatott nemrég Bécsben, amikor felvetették a kérdést: csődbe jut-e Európa? Ferenc pápa strasbourgi beszéde talán nem is az Európai Parlament képviselőire tette a legnagyobb hatást, hanem a felelősséggel gondolkodó európaiakra, akik már régóta látják, és egyre gyakrabban szóvá teszik az Európai Unió elszakadását az alapítók szándékaitól és attól az ötszázmillió európai embertől, akik már mást se hallanak, mint politikai kifogásokat az unió működésére vonatkozóan.