Búcsú Somfai Béla jezsuita tudóstól

Húsvéthétfőn éjjel Kanadában elhunyt Somfai Béla jezsuita szerzetes. Temetése Pickering városának magyar jezsuita temetőjében lesz. Budapesten hálaadó gyászmisét mondanak érte április 20-án, hétfőn, 18 órakor a Mária utcai templomban.

Somfai Béla 1932-ben született Sárszentmiklóson. A szerzetesrendek feloszlatása miatt 1950-ben az egri szemináriumban végezte el teológiai tanulmányainak első évét, majd a második évtől a veszprémi papnevelő intézetbe járt, amelyet 1952-ben feloszlattak. Ugyanebben az évben ősszel megkezdte a szétszóratásban lévő jezsuita provincia „földalatti noviciátusát”.

Szent és profán találkozásai

Könyvespolcra

 

Lőrincz Sándor írásainak gyűjteménye a napokban jelent meg. Bőséges válogatás az utóbbi öt év terméséből. A lapunkban is rendszeresen publikáló újságíró jegyzetei a jelenkori magyar kultúrát értékelő, értő és éhező polgár hívő ihletettségével születtek, és többnyire az Új Emberben jelentek meg először.

Csupán Isten elég

Könyvespolcra

 

Bernhard Langenstein – aki sokszor megfordult a taizéi közösségben – Ne félj, ne aggódj című kis könyvében két életutat állít elénk.

A száz éve született Roger-Louis Schütz-Marsauche Svájcból költözött Franciaországba. A háború alatt Taizé faluban menekülteket bújtatott. Néhány társával 1949-ben arra az elhatározásra jutottak, hogy Isten melletti életet fognak élni. A Roger testvér által vezetett közösség nyitott volt bárki számára, az évtizedek alatt protestánsok és katolikusok is szívesen keresték fel őket. A hetvenes évektől megrendezett európai ifjúsági találkozók „olyan jeles napokká váltak, melyeken a résztvevők elszántan keresik Istent”.

Vissza a gyökerekhez

Betörés után, megújulásban bizakodva

 

Április 7-én délelőtt betörtek a Bárka közösség dunaharaszti lakóotthonába, ellopták az egyetlen autójukat és laptopjukat, valamint a sérült lakók körülbelül százhatvanezer forintnyi zsebpénzét. A közösséggel jó kapcsolatot ápol az Új Ember, tavaly márciusban hosszú riportban mutattuk be őket és a fontos munkát, amelyet végeznek. A szomorú apropót most arra használtuk fel, hogy a januárban kinevezett Jeney-Tauzer Katalin közösségvezetőt az elmúlt három hónapról, a magyar Bárka útkereséséről, megújulási kísérleteiről kérdezzük.

Az irgalmasság gyógyír lehet

Nyilvánosságra hozták Ferenc pápa szent évet meghirdető bulláját

 

Az április 11-én nyilvánosságra hozott pápai bulla bevezetője megindokolja, miért éppen december 8-án kezdődik az irgalmasság szent éve. Mert ezen a napon ünnepeljük a szent és szeplőtelen Mária ünnepét és a II. vatikáni zsinat lezárásának 50. évfordulóját.

Emeljük fel szavunkat minden üldözöttért!

Ferenc pápa: ma több keresztény válik vértanúvá, mint a római császárok idején

 

Senki sem csodálkozhat azon, hogy a pápa és a keresztények idén húsvétkor az üldözött keresztényekért való imádság szellemében ünnepeltek.

Egy ideig úgy tűnt, hogy miközben különféle embercsoportok, szervezetek, sőt kormányok is – köztük az elsők között a magyar kormány – felemelik szavukat a keresztényüldözés, a szélsőséges terrorista csoportok szörnyűséges tettei ellen (képünkön kopt keresztények tiltakoznak a februári líbiai mészárlás után Washingtonban), szinte észre sem veszi a világ, hogy mind nagyobb mértékben lesznek áldozattá a keresztények.

„Oly egyszerűen, mint a pacsirták”

„Krisztusnak igaza volt, Ferenc testvér, mikor azt mondta, hogy

a mennyek országa bennünk van.

Nincs éhség, nincs szomjúság

és nincsen balsors.

Egyetlen dolog létezik:

az emberi szív!

                                          Nikosz Kazantzakisz

 

Assisi Szent Ferenc alakja a filmeken „Személyiségének bűvköre megérintette és elkápráztatta mindazokat – akár katolikusok, akár protestánsok, más vallásúak vagy hitetlenek voltak –, akik róla és működéséről beszéltek vagy írtak… És mégis: Szent Ferenc egyszerű, jól ismert, oly sokszor lefestett és megidézett alakja eltűnik a középkori történetírás egyik legbonyolultabb és legvitatottabb kérdése mögött. (…) Szent Ferenc körül igen hamar kialakult egy olyan irodalom, amelyben legenda és történelem, fikció és realitás, költészet és valóság szétválaszthatatlanul fonódik össze.”

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.