A titokzatos vászon

Szerző:

Ismét látható a torinói lepel

 

A következő hónapokban sok millió zarándokot várnak Torinóba. Újra megtekinthető a nagyközönség számára a Keresztelő Szent János-katedrálisban őrzött ereklye, a torinói lepel. A látogatók április 19-étől június 24-éig tekinthetik meg a különleges vásznat. Ferenc pápa június 21-én érkezik a városba és teszi tiszteletét előtte. Sergio Mattarella olasz államfő május 14-én tekinti meg.

A leplet az egyházi hagyomány Jézus Krisztus halotti gyolcsaként tartja számon. Eredetiségét azonban még ma is sokan vitatják. Ezen kívül talán nincs is más olyan vallási tárgyunk, amely ennyire megosztaná a világi és az egyházi köröket, a hívőket és a hitetleneket, a tudósokat és a laikusokat. Tanulmányozására az elmúlt évszázad során önálló tudomány is létrejött, a szindonológia, vagyis a lepeltan.

Engedd el a nyakát!

Szerző:

Haragkezelés, avagy a lélek mozgását kísérő pedagógia – „Homokba kell írni a szót, ami annyira fáj, / Hagyni kell, hadd vigye a szél. / Homokba kell írni a bűnt, amivel megbántott más, / Mielőtt megjegyezhetnéd. / Oda kell menni, megölelni, akkor is, / ha nem te vagy a hibás. / Odamenni, esélyt adni, elengedni minden tartozást.” Pintér Béla keresztény könnyűzenész dalszövege ez. És hát valóban: tudni kell megbocsátani. No de hogyan? Mit kezdhetnénk a haragunkkal? Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató azt vallja: nem baj, ha haragszunk, de nem mindegy, hogyan. Szerinte a harag kezelése tanulható és tanítható. Gyermekként mindenki a „haraglétra” alsó fokán áll, és ha nem tanítjuk, ott is marad. Pécsi Rita, aki egyébként maga is gyakorló szülő, április 16-án, Budapesten, a pasaréti Kájoni Házban „edzéstervet” mutatott be a harag kezelésére.

Krisztus jó illata legyen

Szerző:

Világdivatmárkák fényes kirakatai között fut velem az autó. Aztán egy-két óra, s a végre megenyhült áprilisi estében a kicsiny szigligeti templom előtt állok. Szeretném megérteni… szeretném megérteni a bizonyosság teljes erejével, mi történt egykoron, éppen hetven esztendővel korábban. Nem is megérteni – az értelem kevés ehhez. Valami több kell ennél. A templomocska mellett még lefedett emléktábla. Emberek gyülekeznek, megérkezik Márfi Gyula veszprémi érsek. Rövidesen kezdődik a szentmise. A templom csendje. Tudom, mi történt hetven évvel ezelőtt, milyen drámai tény indít mostani utunkra – zarándokutunkra. Tudom – de értem-e, ami egykoron történt Bódi Mária Magdolnával, s ami a lélekben ma is jelen idő? A templom csendje indít el a következő két napra.

„Minden zene szakrális”

Szerző:

Interjú Bubnó Tamással a Szent Efrém férfikarról

 

A Szent Efrém férfikar célja „a bizánci rítusú keresztény világ vokális örökségének kutatása, bemutatása és népszerűsítése, a bizánci zene szépségének és misztériumának megismertetése elsősorban a magyar, valamint az európai közönséggel. Ugyancsak nagy hangsúlyt helyez az európai kortárs zene új kompozícióinak megszólaltatására és a magyar férfikari hagyomány – Liszt, Bartók, Kodály, Ligeti – ápolására” – ez áll az együttes internetes felületén. A „kamarazenei csoportosulás” – ahogyan a művészeti vezető és karnagy, Bubnó Tamás fogalmaz – ma az ország egyik legnépszerűbb vokális együttese. A különféle felekezetekhez tartozó hivatásos énekesekből és zenészekből álló kórus munkájáról, repertoárjáról és a Kárpát-medence görögkatolikus közösségéről a művészeti vezetővel beszélgettünk.

KIFE – hálózat a katolikus civilszervezetekért

Szerző:

A húszéves Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület (KIFE) április 14-én jubileumi közgyűlésen emlékezett meg az elmúlt két évtized eseményeiről. Az ünnepség során átadták a Kerkai-díjat, amelyet ebben az évben ifjúsági kategóriában Molnár István, a KALOT Nagykátai Népfőiskolai Egyesület elnöke, a felnőttképzés területén végzett kiemelkedő tevékenységéért pedig Hortobágyiné Nagy Ágnes, a Parázs Pasztorális Központ szakmai felelőse vehetett át.

Nagy Szent Gergely és a liturgia

Szerző:

A római liturgia történetéből

 

Nagy Szent Gergelyt (540–604) egy átmeneti kor pápájaként is szoktuk aposztrofálni. Őt hívjuk az utolsó egyházatyának. Személyében valóban az ókeresztény kor egyházától búcsúzunk, és átlépünk a középkor egyháztörténetébe.

A köztudatban úgy él, mint akinek nagy ívű liturgikus reformok fűződnek tevékenységéhez. Egy, az életrajzában szereplő epizód miatt a hagyomány neki tulajdonítja a róla elnevezett gregorián énekkincs összegyűjtését, leírását és a liturgiába való beépítését. Szintén az ő nevét hordozza az úgynevezett Sacramentarium Gregorianum, az a liturgikus könyv, amelyet I. Adorján pápa küld el Nagy Károlynak, aki birodalmában ezt a könyvet használja föl kiindulópontul a liturgia egységesítéséhez.

Húsvéti irgalom

Szerző:

A húsvét és a pünkösd közötti ötven napnak csaknem a feléhez érkezünk az inaszakadtról elnevezett vasárnapon: szerda már az „ünnepfelezés” lesz. Ez a vasárnap is – mint húsvét után mindegyik – az evangéliumi szakaszról kapta a nevét, amely most az inaszakadt meggyógyításáról szól (Jn 5,1–15). Görögkatolikus egyházunk liturgikus szövegei ezt mutatják be, ezt értelmezik, ezt alkalmazzák ránk is. Érdekes – talán meglepő – módon a fő énekben, a kontákban nyíltan nincs szó Jézus Krisztus feltámadásáról. Ez csupán burkoltan jelenik meg a szövegben, amely előbb párhuzamot állít fel a mi állapotunk és a béna emberé között, majd ennek célját mutatja be.

A hét szentje: Rafael Arnáiz Barón (Április 26.)

Szerző:

Csupán huszonhét éves volt, amikor meghalt, mégis a XX. század legnagyobb misztikusainak egyike Rafael Arnáiz Barón. Észak-Spanyolországban, Burgosban született 1911-ben, hívő családban. Szülei nagy gondot fordítottak keresztény nevelésére, Krisztus iránti mély elköteleződése azonban csak az érettségi után alakult ki benne. A gimnázium befejeztével a nyarat Ávila környékén töltötte Leopoldo nagybátyjánál és María nagynénjénél, Maqueda hercegénél és hercegnéjénél. A kivételes emberi, intellektuális, művészi tehetségekkel és nagyszerű humorral megáldott kamasz fiú mély barátságot kötött a hercegi párral, és az ő hatásukra indult el a szemlélődő szerzetesi élet felé.