Kincsek, titkok őrzője

Kiállítás nyílt a Mátyás-templom évszázadairól. Mátyás-templom – A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai (1246–2013) címmel nyílt kiállítás április 15-én, a Budapesti Történeti Múzeum és a Budapest-vári Nagyboldogasszony-főplébánia szervezésében. A kiállítás megnyitóján a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában beszédet mondott Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Marosi Ernő művészettörténész, akadémikus. Az ünnepségen a Mátyás- templom ének- és zenekara közreműködött Tardy László karnagy vezényletével.

Gazdag örökség Óbudán

Az ezeréves főplébánia történetéből

 

A történelem a jelen múltba kinyújtott karja, hiába szeretné a korszellem a korábbi időket és azok emlékeit kitörölni az emlékezetből, s ezáltal fantáziátlan egysíkúságra ítélni a mában élő embereket. Az óbudai főplébánia ezer esztendőre tekint vissza, s a jubileumi évben több rendezvénnyel emlékeznek meg erről. Legutóbb, április 23-án az Óbudai Múzeumban nyílt kiállítás a plébánia utóbbi háromszáz esztendős történetéről. Miért éppen ezt az időszakot mutatják be? Erről és a kiállítás anyagáról Viszket Zoltán rendező a következőket mondja:

Buda – és ezzel együtt Óbuda – 1686-os török alóli felszabadulása után kezdődik a kiállítás anyaga, a korábbi korokról ugyanis a múzeum állandó tárlata fényesen beszél.

Édes anyanyelvünk – hogy ne legyen mostoha sorsa

Beszélgetés Juhász Judittal, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökével

 

Ma, amikor az SMS-ek lebutított nyelvezete, az alpári stílusú internetes cikkek és hozzászólások, a mindenhová beszüremkedő szleng, a politikusok szájából elhangzó trágárság szinte sikk, az anyanyelvüket szerető emberek csak fogják a fejüket. Ilyenkor eszünkbe juthat Andrásfalvy Bertalan néprajztudós igaz mondata: „Szólalj meg – és én megsejtem abból, mennyire vállaltad fel ajándékba kapott magyarságodat, mennyire becsülöd meg a másik embert.” Az Anyanyelvápolók Szövetségében tevékenykedők feladata sem pusztán a „nyelv ápolása”. A civilszervezet múltjáról, jelenéről és ellenszélben végzett feladatairól Juhász Judittal, a szövetség elnökével beszélgettem.

Ihletett, áldott pillanatok

A III. Egyházmegyei „Ki mit tud?” elődöntője Székesfehérváron

 

Immár harmadik alkalommal rendezik meg az egyházmegyei Ki mit tud?-ot Székesfehérváron. A szervezők úgy vélik, a kereskedelmi televíziókban sugárzott különböző tehetségkutató versenyek döntő többsége „nem az EMBER-ről, nem a TEHETSÉG- ről szól, hanem az üzletről. A hitből fakadó, szeretettel átadott, közzétett művészi értékek alig-alig jutnak el hozzánk. Pedig ezekre a ma emberének nagyon nagy szüksége volna.” Ezt felismerve hirdette meg a Szent István Művelődési Ház a hit évében az I. Egyházmegyei „Ki mit tud?”-ot. Az intézmény igazgatója, Jakubek Tiborné elmondta, hogy évről évre többen jelentkeznek, s ami a legfontosabb: a verseny középpontjában az Istentől kapott tehetség áll.

A felemelő szeretet bajnoka

Szent Márton tiszteletéről rendeztek konferenciát Szombathelyen

 

Via Sancti Martini – Szent Márton útjai térben és időben címmel rendezett konferenciát az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, Szombathely önkormányzata, a Szent Márton Programiroda és a Szombathelyi egyházmegye. A tanácskozás a 2016-os Szent Márton-emlékév beharangozó rendezvénye volt.
Puskás Tivadar polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott: „Lehet, hogy Szent Márton pannonhalmán született, de Szombathelyen biztos.” Mint elmondta, azt szeretnék, „hogy Szent Mártonról mindenkinek Szombathely jusson az eszébe, Szombathelyről pedig Szent Márton”.

A cserkészet volt a menedék

Csonka Ferenc cserkész-papra emlékeztek Kővágószőlősön

 

Bensőséges közösségi esten vettünk részt március 20-án, Kővágószőlősön a Búzás Andor Művelődési Házban. De ne fussunk ennyire előre az időben! A kővágószőlősi hívek – és néhányan Pécsről – délután végigjártuk a keresztutat, amelyet Udvardy György pécsi megyés püspök vezetett Hamzau Relu plébánossal. Sokan gyűltek össze családok, fiatalok és idősebbek, akik szeretettel vették körül az elöljáróikat. A keresztvivő ministránsok átéléssel és nyitott szívvel imádkoztak, hallgatták a stációknál elhangzó meditációkat. Kicsit Rómában érezhettük magunkat. A keresztutat pedig ünnepi esemény követte: koszorúzás.

A nem római kultúrák hatása

A római liturgia történetéből

Az Egyesült Államokra szokás azt mondani, hogy „a népek olvasztótégelye”, vagyis olyan közösség, amely sajátos kulturális egységbe olvasztja a területén megtelepedő népeket kultúrájukkal, szokásaikkal, vallási és világnézeti különbözőségeikkel. E felfogástól igen messze esik az, amit mi egyházunk katolicitásáról hiszünk. A római egyház liturgiájára azonban, némi pontosítással, igaznak tűnik ez az állítás, hiszen az idők során számos nép és kultúra érzés- és kifejezésvilágát „olvasztotta” magába.

A hét szentje: Edmund Ignatius Rice (Május 5.)

Ír katolikus gazdálkodócsaládba született 1762. június 1-jén, negyedikként hét fivér között, de volt még két féltestvére is, édesanyja első házasságából. Abban az időben a protestáns többségű ír parlament katolikusellenes törvényeket hozott, többek között betiltották a katolikus iskolák működését. Ezért, mint akkoriban minden ír katolikus gyerek, Edmund is úgynevezett sövényiskolákban tanult – a helyi műveltebb emberek a szabadban (a sövények mentén) oktatták a gyerekeket, szájhagyomány útján adták át a hitismereteket, hogy ne legyenek írott dokumentumok.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.