Kincsek, titkok őrzője

„A szent és titkokat rejtő budai hegyen, Európa keleti kapujában álló Mátyás-templom a nemzet és a haza szimbóluma is. A Nagyboldogasszony-templom évszázadait bemutató kiállítás és a hozzá kapcsolódó katalógus megelevenítik elődeink hitét” – fogalmazott Erdő Péter bíboros a megnyitón elhangzott ünnepi beszédében. A templom valamennyi korszakát felölelő tárlat a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében nyílt meg. A kiállítást nem csupán a templomba járó hívek látogathatják haszonnal. Nyitva áll minden érdeklődő számára, mondta a bíboros, és „igaz hitbeli és művészeti élményben való gazdagodást” kívánt a tárlat vendégeinek.

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes köszöntőjében hangsúlyozta: „A Mátyás-templom nem »csak« a világörökség része vagy turisztikai látványosság, hanem nemzeti egységünk szimbóluma is, melynek megőrzéséhez közösen kell meghatároznunk legfőbb céljainkat.” A főpolgármester-helyettes beszédében Márai Sándor gondolatát idézte, miszerint: „Sokkal nehezebb megőrizni valamit, mint szerezni vagy elpusztítani.”

Marosi Ernő művészettörténész, akadémikus szakmai köszöntőjében a templom különböző korokban betöltött szerepét, történetének alakulását foglalta össze. Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója megnyitóbeszédében úgy fogalmazott: a nagyszabású kiállítás létrejötte igazi teammunka eredménye. A tárlatot két helyszínen, a történeti múzeumban és a Mátyás-templomban lehet megtekinteni. A főigazgató név szerint sorolta fel a kiállítás és a katalógus létrejöttében együttműködő szakembereket, illetve köszönetet mondott a támogatásokért Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, az NKA miniszteri keretének, illetve a fővárosi önkormányzatnak.

A templomot a XIII. század közepe táján kezdték el építeni, története szorosan egybefonódott az ország történelmével. A XV. századra fővárossá lett Buda főplébánia-temploma királyaink koronázásának és házasságkötéseinek is színteréül szolgált. A török hódoltság idején az épületet dzsámivá alakították. A visszafoglalás után a plébánia katolikus hitéletét a jezsuiták élesztették újjá. A templom országos rangját 1867-ben I. Ferenc József koronázásával, illetve ezt követően Schulek Frigyes helyreállító munkája nyomán nyerte vissza. Ezzel egy időben rendezték a templom környezetét is: felépült a Halászbástya, és felállították a Szent István-szobrot. A Mátyás-templomban hangzott fel először Liszt Ferenc Koronázási miséje, és itt koronázták meg közel száz éve IV. Károlyt. 2004-ben kezdődött és 2014-ben ért véget a Magyar Állam finanszírozta nagyszabású műemléki rekonstrukció, amelynek eredményeként a leromlott állapotú épület ma újra régi fényében tündököl. A templomról összegyűlt új történeti, régészeti, építészettörténeti, művészettörténeti és műszaki ismeretek az összegző kiállítás és az ahhoz kapcsolódó tudományos katalógus révén válhatnak közkinccsé.

A Vármúzeum három kiállítóterében több mint háromszázötven műtárgy, a Mátyás-templomban száz régiség tekinthető meg 2015. október 18-ig.

Fotó: Kissimon István

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.