Már nagyon vártuk Olivier Nakache és Eric Toledano új filmjét: a Sambát. A szerzőpáros négy évvel ezelőtt bemutatott Életrevalók című filmje a magyar nézők szívét is megmelengette. Az emberi, humoros és elgondolkodtató történet különféle tévécsatornák kedvenc – főként karácsonykor bedobható – főműsoridős filmje lett. Hogy a Sambára is ilyen jellegű tévés sors vár-e, nem kérdés.
Kitüntetett pillanatokban nem csupán szellemi-lelki befogadóképességünk, hanem az általunk tőle elszakíthatatlannak érzékelt idő is kitágul. Sok minden belefér a ’71 és a Megmaradt Alicenek bő másfél órájába is, és ezúttal nem a szokásos filmes attrakciókra gondolok. Az április közepén lezajlott Titanic Filmfesztivál két bemutatója ugyanis elsősorban lenyűgöző eszköztelenségével tüntet a látványos csinnadrattáktól zajos kortárs kínálatban.
Anyák napja alkalmából riportot készítettünk egy hétgyermekes családról, illetve személyes hangvételű jegyzeteket is olvashatnak az anyai hivatásról. Beszámolunk a szerzetesrendek Mátraverebély-szentkúti találkozójáról, a Szent Márton-emlékévet beharangozó konferenciáról, valamint a Katolikus Karitász Gyergyószentmiklóson létrehozott tangazdaságáról is.
Teremtésvédelem
Vajon el tudjuk-e képzelni termőterületeinket talajborítás nélkül? Lehetséges-e mesterséges körülmények között kellő mennyiségben előállítani gabonát, kukoricát, napraforgót vagy gyümölcsöket? S a bornak való szőlő a különleges mikroklímával rendelkező és ásványi anyagokban gazdag termőterületek helyett termeszthető-e óriási üvegházakban? Ha nem is szívesen képzelünk el egy ilyen, talaj nélküli falansztervilágot, a talajok rendkívüli csökkenésének veszélye és a – már nem is annyira új – terméstechnológiai fejlesztések ezt a lehetőséget is elénk rajzolják.
A tiszta életre hív
„Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent” – ezzel a mottóval rendezik meg az idei tavaszi nagymarosi ifjúsági találkozót május 16-án.
A találkozóra hívó nagymarosi levél a Máté evangéliumának ötödik fejezetéből vett idézetből kiindulva a tisztaság erényére hívja fel a résztvevők figyelmét.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi kapcsolatairól
Az elmúlt négy évben, különösen pedig tavaly rohamosan fejlődtek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) nemzetközi kapcsolatai. Az egyetem Közép- és Nyugat-Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában is megerősítette magas szintű kutatási és oktatási együttműködéseit, s ezáltal számos kettős és közös BA/BSc-, MA/MSc- és PhD-programra nyílt lehetőségük a hallgatóknak. Az elmúlt éveket a nemzetköziesítés jellemezte, s ebben a PPKE egyedülálló eredményeket ért el.
Emléktábla-avatás a lengyel plébánián
„Emlékeztet a háború alatti szenvedésekre, s bizonyítja, hogy még a legborzalmasabb időkben is meg lehet találni a jó emberek barátságát, akikre mindig számíthatunk.” E szavakkal avatta fel Roman Kowalski, Lengyelország magyarországi nagykövete azt az emléktáblát, amelyet április 26-án, a II. világháború befejezésének 70. évfordulóján helyeztek el a kőbányai lengyel templom falán a Magyarországon befogadott lengyel menekültek lelkipásztori gondozását végző püspökök és papok tiszteletére.
Nem történt szegregáció Nyíregyházán
A Kúria teljes egészében elutasította április 22-én a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában. Az ítélet jogerős.
A bírói indokolás szerint az ügyben – amelyről az Új Ember előző lapszámában írtunk, s amelyet korábban riportban is bemutattunk – nem volt megállapítható az egyenlő elbánás sérelme, az eljárást kezdeményező civil szervezet pedig sem a görögkatolikus egyház által újranyitott egykori önkormányzati iskola oktatási színvonalát, sem pedagógiai programját nem kifogásolta. Ugyanakkor a szülőknek módjuk nyílt arra, hogy más iskolába járassák gyermeküket, mivel az önkormányzat bérlettámogatást adott a diákoknak, miután megszüntette az iskola buszjáratát.