Nagy örmény szentté avatás

Szerző:

Az örmény apostoli ortodox egyház feje, II. Karekin katholikosz április 23-án a Jerevántól húsz kilométerre fekvő örményországi Ecsmiadzin egyházi központban, a világ legrégebbinek tartott keresztény székesegyházában szentté avatta az 1915–1917-es népirtás áldozatait, akiknek számát mintegy másfél millióra becsülik.
Az örmény egyházban ötszáz év óta ez volt az első szentté avatás. Az eseményen hatvan ország egyházi és állami küldöttségei vettek részt. Ferenc pápát és a katolikus egyházat Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke képviselte, aki április 24-én Jerevánban, az örmény keresztény népirtásra emlékező központi megemlékezésen felolvasta Ferenc pápa üzenetét.

Földrengés Nepálban

Szerző:

Több ezer ember a 7,9-es erősségű földmozgás áldozata

 

Nagy erejű, az újabb jelentések szerint 7,9-es erősségű földrengés rázta meg április 25-én a dél-ázsiai Nepált. Több mint háromezer ember meghalt, és hatezer-ötszáznál is több a sérült. A fővárosban, Katmanduban sok épület romba dőlt, a történelmi belváros szinte teljes egészében elpusztult.
A földrengés mintegy másfél percen át tartott, és károkat okozott a szomszédos Indiában és Bangladesben is. India északi részén is sok ember lelte halálát az összedőlő házak romjai alatt.

A vallási tényezők szerepe korunk fegyveres konfliktusaiban

Szerző:

Interkulturális és vallási különbségek a jelenkori konfliktusokban – ezzel a címmel tartottak nemzetközi konferenciát április 23-án, Budapesten a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Konrad-Adenauer-Stiftung szervezésében az NKE Ludovika téri épületében.

A fegyveres konfliktusok ma az egész világ létét fenyegetik, nem állnak meg a határokon – mondta a megnyitón Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.

A nagymamák halhatatlanok

Szerző:

Nem múlik el úgy nap, hogy ne gondolnék a nagymamámra, akinek azért is hálás lehetek, mert felnevelte az édesanyámat. Anyák napján rá is emlékezem, és igyekszem minél több régi történetet mesélni a kislányomnak. Az emlékek révén ugyanis mama és mindenki más, aki már nincs velünk, mégis él. Eleven társunk, aki talán őr angyalként vigyáz ránk. Sokszor emlegettem már őt, írtam róla, hiszen mellette nőttem föl. Tőle kaptam az első imakönyvemet. Ő ajándékozott meg egy kék fedelű emlékkönyvvel, amelybe bejegyezte útravalóul: „Légy szerény, mint az ibolya, melyet sötétben is elárul illata.”

A gyerek csak keresi a szót…

Szerző:

Milyen csodálatos, hogy ilyen jól tartja magát a dédi, hála legyen érte a Jóistennek. Tessék, még a srácokkal is mennyire szót tud érteni, mintha mit se számítana neki a köztük lévő nyolcvanévnyi korkülönbség. Nagyon csipázom érte, irigylem az imponálóan friss bölcsességét. De azért most már jó lenne, ha nem sütne-főzne mindig terülj-terülj asztalkám szintű lakomákat a családi alkalmakra. Nem mintha nem ízlene a kínálata. Mindig pazar a menüsora, most is az volt, pedig a sonkafőzés szinte már művészet, a mennyei süti-kedvenceink elkészítéséről nem is szólva. Csak hát nyilván alaposan belefárad az ilyesfajta készülődésekbe. Inkább lazítania kellene már egy kicsit. De persze úgysem fog, amíg az ereje engedi. Legyen hát úgy, ahogy neki jó… – morfondírozott egy sort Z., miután a húsvéti locsolkodás után elköszönt két fiával a család legidősebb megöntözendő tagjától.

„Májusi-karácsonyban”

Szerző:

Anyák napi riportunk – vendégségben a Kubik családnál. – Hét gyermek, egy szorgos anya és egy lelkes apa története mesébe illően indul: a fiatal férfinak megtetszik a nő, udvarol neki, majd három nappal később megkéri a kezét. A nő még húzódozik egy kicsit, de három hónap elteltével igent mond. A döntést eljegyzés és egy karácsony előtti, téli esküvő követi. Ildikó és Zoli már a házasságuk elején tudták: legalább öt gyermeket szeretnének. Végül heten születtek meg. A két lány és az öt fiú mozgalmas életet él a békés családi fészekben: rengeteget pingpongoznak, fociznak, utaznak és játszanak. A házastársak bíztak magukban, a munkabírásukban és abban, hogy ha becsülettel teszik a dolgukat az életben, akkor a nehézségek megoldódnak. Tavaly novemberben, két héttel legutóbbi szülése után Ildikó súlyos betegségen esett át. Ezt követően a család új utakra indult: hitet és befogadó közösséget keresett és talált. A kezdetekről, a hétköznapokról, a hit kereséséről és a közösség fontosságáról beszélgettünk, vendégségben a Kubik családnál.

Kincsek, titkok őrzője

Szerző:

Kiállítás nyílt a Mátyás-templom évszázadairól. Mátyás-templom – A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai (1246–2013) címmel nyílt kiállítás április 15-én, a Budapesti Történeti Múzeum és a Budapest-vári Nagyboldogasszony-főplébánia szervezésében. A kiállítás megnyitóján a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában beszédet mondott Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Marosi Ernő művészettörténész, akadémikus. Az ünnepségen a Mátyás- templom ének- és zenekara közreműködött Tardy László karnagy vezényletével.

Gazdag örökség Óbudán

Szerző:

Az ezeréves főplébánia történetéből

 

A történelem a jelen múltba kinyújtott karja, hiába szeretné a korszellem a korábbi időket és azok emlékeit kitörölni az emlékezetből, s ezáltal fantáziátlan egysíkúságra ítélni a mában élő embereket. Az óbudai főplébánia ezer esztendőre tekint vissza, s a jubileumi évben több rendezvénnyel emlékeznek meg erről. Legutóbb, április 23-án az Óbudai Múzeumban nyílt kiállítás a plébánia utóbbi háromszáz esztendős történetéről. Miért éppen ezt az időszakot mutatják be? Erről és a kiállítás anyagáról Viszket Zoltán rendező a következőket mondja:

Buda – és ezzel együtt Óbuda – 1686-os török alóli felszabadulása után kezdődik a kiállítás anyaga, a korábbi korokról ugyanis a múzeum állandó tárlata fényesen beszél.