„Ősökumené” Őriszentpéteren

A XVI. században a templom református tulajdonba került, s a törökdúlás utáni felújításra még a templom protestáns korszakában, 1668-ban sor került. A katolikusok az 1730-as évek elején, az ellenreformáció térnyerésével kapták vissza az épületet. Ebből is látható, hogy az eredetileg a Teremtő dicsőítésére emelt épület bizony többnyire az ecclesia militans, a harcos egyház, a harcban álló (vagy állni kényszerülő) egyház életének színtere volt. A XX. század során Schulek János, Valter Ilona és Komjáthy Attila építészi, illetve régészi munkája nyomán kezdett a templom egyre inkább régi önmagára hasonlítani. Most látható formáját pedig 2001-ben, az Árpádkori falusi kis- és romtemplomok elnevezésű programnak köszönhetően nyerte vissza. Ez az állapot pedig – amint az itt közölt képek nyomán meg is győződhetünk róla – már nem az egykori ádáz, hol külső, hol belső ellenség ellen vívott harcokat tanúsítja, hanem a spontánul megvalósuló és megvalósítható felekezetközi békességet, az ökumené sok egykori sérelmet elsimító, számos sebet begyógyító erejét. Mert mit is láthatunk a XXI. században az őriszentpéteri katolikus templom falai között?

Azt, hogy harmonikusan megfér egymás mellett a templom református korszakára emlékeztető, a XVII. századból származó néhány bibliaidézet-freskó (amelyekről önkéntelenül is a Szenci Molnár Albert templomszentelési leírása, a Consecratio templi novi nyomán közkincscsé tett bekecsi, illetve a hozzájuk hasonlóan megsemmisült németországi templomfeliratok juthatnak eszünkbe) és a barokk stílusú angyalfejes csengettyű, illetve az oltárkép és a katolikus templomok klasszikus szakrális tere. Még azt sem túlzás kijelentenünk, hogy a templombelső katolikus és protestáns elemeinek egymástól látszólag elütő látványvilága nemhogy kioltaná, de egyenesen felerősíti a szemlélőben a hitéleti folytonosságnak, a Krisztus-követésnek kijáró csodálatot. Valóban, felekezettől függetlenül csak elismeréssel adózhatunk őseinknek, akik az állandó fenyegetettség, főleg a török veszély közepette is ragaszkodtak a keresztény-keresztyén hagyományokhoz. Biztos érzékkel követték ennek az örökségnek a szellemiségét, értékrendjét azok a szakemberek, akiknek a templom mai, magával ragadóan szép, s ugyanakkor bölcs üzeneteket sugalló állapota köszönhető.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.