Hittel, teljes azonosulással kell játszani

Beszélgetés a nyolcvanéves Mécs Károly színművésszel – A játék Huizingánál, Hugo Rahnernél és Kosztolányinál is mélylélektani és transzcendens fogalom. Színművésznél hivatástudat, amelytől nem szabadulhat. Mécs Károly sosem mondja, hogy már gyermekkorában erre a pályára készült. (Költőről hallottam, hogy már kisgyermekként költőnek készült. Mosolyogtam.) Mindig várunk valamit, keresünk, aztán valakit megragadhat egy szó, egy mondat, és rájön ösztönösen (?) a hamleti igaz­ságra: a nap alatt minden valóban új, s hogy a tudatalatti „ügyeskedik”. Mécs Károlyt azzal az „intellektuális indulattal” látom játszani, amely minden szerepben az azonosulás követelménye. Izgalmas, mindig újat hozó művész, fiatalos és bölcs, derűs és elmélyült. Mintha a lélek rejtett kamerája nyitna képet sokszínű szerepeiben, melyek az átélés őszinteségével, tisztaságával ragadnak meg. Beszélgetésünk is ilyen vallomás.

Az öröm útja

„Utad, Jézus, veled járjuk” – énekeljük nagyböjtben, ha péntekenként keresztúti ájtatosságon veszünk részt. Utad, Jézus, veled járjuk – nagypéntekig. Aztán, a hét első napján, amikor még sötét volt, a fájdalmak férfijának léptei olyan úton haladtak tovább, ahová az emberi szem nem lát el. Mi pedig megtorpanunk. De aztán a feltámadt Jézus újra feltűnik a láthatáron, ránk tekint, mintha mosolyogna, s a húsvét csendjében mellé szegődhetünk az öröm útján.

Életfakasztó vidámság – A húsvéti nevetés hagyományáról

Az öröm az alapérzelmek egyike, vagyis kultúrától függetlenül képes az ember felismerni a másik arcán, és a világ bármely sarkába születik is valaki, ugyanúgy fejezi ki: mosollyal és nevetéssel. Filozófusok, szociológusok, pszichológusok kutatják évezredek óta a nevetés célját – talán Platón volt az első, aki értekezett róla. Ma már külön tudományágnak számít a nevetés kutatása: a gelotológia képviselői terápiás céllal, „gyógyszerként” alkalmazzák a nevetést.

Teremtésvédelem: Gondolatok a vízről és apró tettekről

A böjti szelek és az egyre melengetőbb napsütés előcsalogatja a vizet a hó és a jég fogságából, hogy aztán vidáman csörgedezve fusson ki a földekre, virágba borítva erdőt, mezőt. Persze van más olvasata is gyönyörű népdalunk első sorának – ­Tavaszi szél vizet áraszt –, hiszen ezekben a napokban is közel százezer hektár földet borít a belvíz. Éppen tizenöt éve, 2001. március 6-án volt a tarpai gátszakadás, amikor a Tisza áttörte a gátját, és elöntötte a beregi sík nagy részét.

Hitvallás nem csak rivaldafényben – Találkozás Eperjes Károly színművésszel

Feledhetetlen színpadi és filmszerepek sokasága van mögötte. A negatív figurák bőrébe épp­olyan vehemenciával, szakmai tudással és alázattal bújik bele, mint ahogyan a szerethető hősökébe. Vallja, nem az általa alakított szerep, hanem a darab egésze, mondanivalója a fontos. Ez utóbbit illetően azonban nem ismer pardont. Szavait idézve: ha egy mű nem az igazságkeresés fényében készül, akkor abban nem vesz részt. Keresztény emberként él, játszik, alkot, tanít. Eperjes Károllyal pályáról, örömökről, keresztekről, feladatokról és a nagyböjti várakozás reménységéről beszélgettünk.

A feltámadási ikon gesztusa

A feltámadási ikonnak óriási ereje van. Szimbólumai évszázadok alatt csiszolódtak, a képen mindennek jelentősége van. Az ikonon megjelenő egyik legfontosabb gesztus az, ahogyan a Feltámadt megragadja az óember, Ádám és Éva karját, s ellenállhatatlan erővel rántja fel őket az árnyéklétből a valóságra, a halálból az életre. E mozdulatnak több ősi ábrázolása ismert.

Isten rendje

A kő elmozdítva áll, a barlangban ott maradtak a gyolcsok, a sír kövén egy angyal ül. A Szentírás legszebb képe, hitünk legmélyebb valósága ez. Megkapó, ahogy János evangélista azt is megjegyzi: a halotti fejkendőt „külön összehajtva” találták.

Amire az ember szava elégtelen

Jézus feltámadása nemcsak egy esemény a történelem folyamából, hanem olyan fordulópont, amely minden ember sorsát személyesen érinti. Krisztus új életre kelésének tényét tanítványai, az első keresztények tanúságtételei őrizték meg az Újszövetség könyveiben. Az ő szavukra hisznek Mesterük mai követői is. A Szentírás Jézus feltámadásáról szóló, igencsak szűkszavú beszámolóinak jelentéséről kérdeztük Jelenits István piarista szerzetest.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.