Beszélgetés húsvéti gondolatokról Palánki Ferenc debrecen–nyíregyházi megyés püspökkel – Püspök úr, húsvét táján katolikus keresztények körében is megfogalmazódnak bizonyos kérdések, amelyekre szeretnének választ találni. Ezek Jézus Krisztus élete és kereszthalála nyomán az embert feszítő végső gondolatok köré rendeződnek. Kezdjük a feltámadás értelmezésével: mióta van ennek tudatában az ember? Mióta fogalmazódik meg benne az ebben való hit?
Az ember a legkorábbi időktől fogva keresi létének okát és célját. A több évezredes kutakodás során számtalan kérdés fogalmazódott meg bennünk, egy azonban mind közül kiemelkedik. Aquinói Szent Tamással szólva: „Ezt nevezzük Istennek.” Értelemszerűen a tudományos gondolkodás sem kerülhette el, hogy ne lásson neki a „kimondhatatlan titok” módszeres feltárásának. Így született meg a teológia, vagyis az Istenről szóló tudomány. Tudjuk, hogy a teológiának rendkívüli szerepe van a katolikus keresztény hit kifejtésében. Sok évszázad telt el az első „teológus”, Szent János evangélista működése óta. Vajon hol tart ma ez a tudomány? Vajon bekerülnek-e megállapításai a köztudatba? Mit tud mondani nekünk húsvét misztériumáról? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Görföl Tibor teológussal.
Éppen túl A walkür bemutatóján, de már a Parsifal idei előadásaira próbál. A jövő évadban folytatódó Ringben a Siegfried címszerepe vár rá. Lassan teljessé válik Kovácsházi István Wagner-repertoárja, amelynek központi pillére évek óta a Parsifal. „Nekünk, színészeknek, operaénekeseknek lehetőségünk van arra, hogy mások bőrébe bújjunk. Átélhetünk, elmondhatunk, közvetíthetünk. Az emberek többsége szerepet játszik, mindig valaki más szeretne lenni. Nekünk pedig ez a hivatásunk. Fantasztikus érzés, hogy ez a színpadon »legálisan« megadatik nekünk” – meséli mosolyogva hivatásáról. Aztán rátérünk a Parsifalra. Egy másik világba lépünk. Elgondolkodik, úgy kezd bele, mintha élete történetét mesélné el. Kinek és hogyan ajánlaná a Parsifalt?
2016. április 9-én, szombaton, 9.30-tól 18 óráig Várandós lelkinapot szervez a Szociális Testvérek Társasága szerzetesközösség. A lelkinap egyszerre mutatja be a várandósság fizikai és lelki valóságát egyházi és világi szakemberek segítségével.
Bobek Tamás, avagy Spagi atya gondolatai a „cowboy-létről” – Izgatottan ülök a vonaton. Csak el ne tévesszem, hol kell leszállnom, s nehogy véletlenül továbbmenjek. „Tessék mondani, Kiskőrös következik?” – kérdezem a mellettem ülő bácsit, s így történik, hogy jó helyen szállok le. Vajon megismerjük egymást? – merül fel bennem a következő gondolat, s mihelyt meglátom, rájövök, hogy nehezen téveszthettem volna össze bárkivel. Bobek Tamás vagyok, Spagi atya – mutatkozik be beszélgetőtársam, egy közel két méter magas, szakállas férfi, bőrdzsekiben, a papi civil fölött AC/DC-s pulcsiban. A Fröccs nevű kávézóban ülünk le, és órákig beszélgetünk. Spagi atya a Bács-Kiskun megyei, Kiskőröshöz közeli Kecel város káplánja, öt éve szentelték pappá, s már évek óta a KözösPont ökumenikus fesztiválmisszió katolikus spirituálisa. Hitről, hivatásról, „cowboyságról” kérdezem.
A Ferenc pápa – Buenos Airestől a Vatikánig című életrajzi film április 7-től látható a mozikban. A magyar szinkronos előzetes megtekinthető videó rovatunkban. BÉKÉSCSABA: Center Mozi BUDAPEST: Westend, Mammut, Aréna, Allee, Cirko-Gejzír, Uránia, Művész, Puskin, Tabán GÖDÖLLŐ: Gödöllői Városi Filmszínház KISKUNFÉLEGYHÁZA: Petőfi Mozi BÖLCSKE: Rákóczi Mozi KOMÁROM: Jókai Mozi KISVÁRDA: Várdaplex Cinema JÁSZBERÉNY: Lehel Film-Színház … Olvass tovább
A megdicsőült, feltámadott Úr látása megerősítette Tamás hitét (Jn 20,19–31). Az apostolok hite és hitvallása megerősítette az egyház hitét. Az Istenben való élet jó híre, örömhíre a miénk. Ebben az esztendőben különleges alkalmat teremt az emlékezésre, az elgondolkodásra és a szemlélődésre, hogy szinte egyazon napra esik II. János Pál pápánk halálának és szentté avatásának évfordulója, valamint az ünnep, amelyet ő adott nekünk: az isteni irgalmasság vasárnapja.
„Én vagyok a szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz” – idézi János evangéliumának sorait Szepsy István mádi borász, a legendás aszú, a szamorodni és a tokaji száraz borok világszínvonalú újraértelmezője. A mádi mester megfogalmazása szerint „szeretet alapú” borászatot művel. Vallja: a szőlőtő és a szőlővessző, az ember és a természet, a borász hite és gondolkodása nem választható el az általa készített boroktól. Szepsy István mindig is a maga útját járta. Ennek köszönhetően pincészete ma százhektárnyi birtokon, ötvenkilenc hektár szőlőterület négyszáz parcelláján állítja elő a világ élvonalába tartozó csúcsborokat. Először arról kérdeztem, miként valósítható meg, hogy a mennyiségi termelés helyett a minőségi munka kerüljön előtérbe.