Húsvéti lapszámunkban: Erdő Péter bíboros, Udvardy György és Palánki Ferenc püspök húsvéti gondolatai; Ferenc pápa katekézise a szolgáló szeretetről; interjú arról, hogyan jelenik meg az irgalmasság az Ó- illetve az Újszövetségben. Emellett riport a Heim Pál Gyermekkórházban működő iskoláról, Szepsy István „szeretet alapú” borászatáról és a Csáki család méhészetében zajló munkáról.
Fejfákra emlékszem először, 1973-ból. Református temetők sírjeleire. Olasz Ferenc fotóművész első filmjére és kiállítására. Később került a kezembe Kunt Ernő a Temetők népművészetéről írt könyve. A különböző vallási felekezetek sírkövei, díszítményei – falusi környezetben – bonyolult jelrendszert mutatnak, melyeknek lélektani, halállal szembesülő teológiai értelmük van. Akkor már ismertem szűkebb pátriám – fölnevelő településem – sírkertjének több, értékes fejfáját, amelyek a lakosság összetételéről tanúskodnak – a már elfelejtett múltról. (Dédapám, a bognár egyetlen fából faragott kettős keresztjéről a megyei népművészeti monográfia mint késői barokk mesterműről emlékezik meg. Maga faragta.) Olasz Ferenc mostani életmű-jelentkezése a Magyar Művészeti Akadémián valóságos megvilágosodás a hit, az élet és a mulandóság partjainál, amely nem lehet közömbös senkinek, még ha találkozik is a „halálmegvetéssel”.
Beszélgetés Bagyinszky Ágoston főiskolai tanárral – Az egyház élő hagyománya című könyv a Hívők hitérzéke című sorozat legújabb darabjaként jelent meg a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a L’ Harmattan Kiadó gondozásában. Yves Congar, a híres domonkos szerzetes, teológus művének magyar kiadását Bagyinszky Ágoston ferences szerzetes, a főiskola Fundamentális Teológiai Tanszékének adjunktusa szerkesztette. Vele beszélgettünk a hagyomány teológiai fogalmáról Congar tanulmánya alapján.
„Gróf Vay karcsú, szikár és aszketikus kinézetű. Magas papi gallérjával, fekete ruhájával, amelynek karmazsin része fölött dupla gyöngysoron mellkereszt függ, a merev egyházi ember megtestesülése. Viszont viselkedése élénk és szívélyes, és amikor beszél, elragadtatással szól a témájáról. Ahogy a hivatását említette, amelyet teljesíteni igyekezett, arca felderült és a szeme csillogott…” – írta a The New York Times tudósítója 1911. december 3-án az elegáns és lelkes magyar klerikusról.
Ferenc pápa és Kirill moszkvai ortodox pátriárka február 12-i havannai történelmi találkozóját főként az ukrán görögkatolikus egyház fogadta meglepve. Szvjatoszlav Sevcsuk kijev–halicsi nagyérsek hangot is adott ennek, ami viszont a szélesebb katolikus közvéleményben kelthetett értetlenséget.
Nagyböjti beszélgetés Petrás Máriával – Petrás Mária csángó származású népdalénekes és kerámiaművész műveinek nagy része mosolygó madonnákat, szenteket, kisjézusokat formáz. Otthonos, meleg és barátságos világ ez. De annak, aki a keresztény szakralitásból meríti témáit, a szenvedés mintázatait is ismernie kell. A Prima Primissima-díjas alkotó ennek a tudásnak szintén birtokosa. Pietàinak, feszületeinek fájdalma és részvétre indító ereje megérinti a szemlélőt. A keramikusművésszel az élet keresztútjairól, a szenvedésről, nagyböjtről, csángó hagyományokról és a feltámadás reménységéről beszélgettünk.
A Csopakkal határos Paloznak a szép balatoni falvak közül is kitűnik. Szláv neve magyarul azt jelenti: a szőlőskertek alatt. A dombok tetejéről varázslatos kilátás nyílik a tóra, a távolban felsejlő tihanyi apátságra. Az év nagy részében csend és nyugalom ül a tájon. A víz viszonylagos távolsága miatt nyáron is inkább csak azok látogatnak ebbe a faluba, akik békére és szépségre vágynak. A strandolók nyüzsgő élete nem hallatszik ide. A falu templomának alapjait még a XIII. században rakták le. Az istenházát az idők során többször átépítették. Az utóbbi években teljes renováláson is átesett. Mellette látható Antall József szobra. A néhai miniszterelnök utolsó nyilvános közszereplésének Paloznak adott helyet.
A végéhez közelgő nagyböjt éppenséggel nem a sopánkodás ideje, s az is lehet, hogy valaki úgy gondolja, filmek után keseregni sem helyénvaló ilyenkor, hisz vannak, akik épp a mozitól vagy a tévénézéstől tartóztatják meg magukat húsvétra készülve, mi most mégis csalódottságunknak adunk hangot amiatt, hogy mások megtartóztatnak minket legalább három olyan alkotástól, amely a jelek szerint akár a lelki elmélyülés, a lényegre figyelés eszköze is lehetne. Jézusról szólnak e leírásuk alapján ígéretes amerikai filmek, melyek a maguk módján „továbbgondolják”, körüljárják a bibliai elbeszélést. A hazai forgalmazók érdektelensége miatt a mi szemünknek egyelőre (?) sajnos láthatatlanok maradnak. S mivel egyebet nem tehetünk, legalább legyünk tisztában azzal, hogy nagy eséllyel miről is maradunk le már megint.