Jó félszáz esztendeje, pécsi gimnazista koromban közel állt ugyan hozzám Zala megye, közelebbről Bazsi község neves költő szülöttének, Simon Istvánnak egyik legszebb, leggyöngédebb verse, a Lánynézőben öcsémmel.
A Mosolygó Szűzanya köszöntésére gyűltek össze a hívek augusztus 12-én az osli kegyhely Nagyboldogasszony-búcsúján. Az ünnepi szentmise celebránsa és szónoka Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt.
A székesfehérvári Donát-kápolna búcsúján, augusztus 5-én Spányi Antal megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét. A város legmagasabb pontján 1733-ban a helyi szőlőműves polgárság kérésére építettek kápolnát Szent Donát tiszteletére.
Pio atya már életében találkozott az angyalokkal, jól ismerte őket. Belső hangokat is hallott, s meg kellett különböztetnie, kitől jönnek, és miként kell válaszolnia rájuk. Egy levelében tanácsokat is adott azzal kapcsolatban, hogyan fogadjuk ezeket a hangokat.
Augusztus 3-tól hivatalosan is új szövegezést kapott A Katolikus Egyház Katekizmusának a halálbüntetésről szóló, 2267. pontja. A témáról Papp Miklós morálteológusnak, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanszékvezetőjének írását adjuk közre.
Az egyik legfiatalabb magyar szerzetesrend, a huszonhét évvel ezelőtt alapított Szent Ferenc Kisnővérei közösség elköteleződési ünnepet tartott augusztus 4-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bükkszentkereszten. A szentmisén fogadalomújításra és -tételre, majd a vesperáson beöltözésre került sor.
Minden nemzet történelmének vannak kimagasló alakjai, akik jelentőségükhöz méltóan tűnnek fel az irodalmi, művészeti alkotásokban. Államalapító királyunkról is számtalan mű született, elsősorban a képzőművészetben, a világi és az egyházi költészetben, illetve a zenében. Dolgozatunk célja, hogy bemutassuk, miként jelenik meg Szent István alakja a magyar drámairodalomban.
