A közép-amerikai Panamaváros január 22. és 27. között ad otthont az ifjúsági világtalálkozónak (IVT). Hazánkat is képviseli egy delegáció a Katolikus Egyház legnagyobb ifjúsági rendezvényén. Ugyanakkor az itthon maradók is élményekkel teli napot tölthetnek el január 26-án az IVT jegyében, a Budapesten sorra kerülő Panama-napon. Az előkészületekről és a budapesti programokról Gábor Miklóstól, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Ifjúsági Bizottságának irodavezetőjétől kértünk tájékoztatást.
Sokakban felmerülhet a kérdés, miért éppen januárban rendezik a világtalálkozót?
– Ez logikus döntés volt, hiszen Panamában és a dél-amerikai földrészen ilyenkor éppen iskolai szünet van. Mivel a helyszínen trópusi éghajlat uralkodik, az sem mellékes, hogy az évnek ez a legkevésbé csapadékos időszaka. A különlegességekről szólva megemlítem még, hogy bár nem a dzsungelben, hanem lakott környezetben rendezik a találkozót, a hatóságok minden résztvevőtől megkövetelik, hogy adasson be magának sárgaláz elleni oltást.
Sikerült megoldani a magyar delegáció elhelyezését, közlekedését?
– Természetesen. Most könnyebb feladatunk volt, mint a korábbi találkozókon, amelyeken több száz vagy ezer főről kellett gondoskodnunk. Ezúttal csupán egy negyvenfős csapatról van szó, amelynek tagjait a helyi családok látják vendégül. A Costa Ricában (San Joséban) sorra kerülő ötnapos nemzetközi előtalálkozón, a missziós héten pedig a hazánkban is ismert Shalom katolikus közösség szervezi a programot magyar fiataloknak.
Tudható, hogy kik lesznek a magyar küldöttség tagjai?
– A püspöki konferencia úgy határozott, hogy egyházmegyénként egy-két fiatalt támogat a kiutazásban, ők egyházmegyei segítséget is kapnak. Önköltséges alapon is csatlakozott a csapathoz néhány fiatal, így az MKPK delegációja negyvenfős. A csoport tagjai nem ismerték egymást, ezért előtalálkozót szerveztünk számukra, ahol ismertettük velük az esemény menetét, és gyakorlati tanácsokat adtunk nekik. Elmondtuk például, hogy hálózsákot és polifoamot is vinniük kell, annak ellenére, hogy családoknál lesznek elszállásolva, hiszen az IVT utolsó előtti napján imavirrasztáson vesznek majd részt, és a szabad ég alatt alszanak.
A Panamában zajló katekéziseket Böcskei László nagyváradi püspök tartja majd a magyar és a mintegy harmincfős román delegációnak. Ezt a javaslatunkat a római központi szervezőhivatal is elfogadta.
A budapesti előtalálkozón a kis magyar csapat már össze is kovácsolódott, létrehoztak egy Facebook-csoportot. Reményeink szerint önkéntesként bekapcsolódnak majd a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeibe is, és a budapesti találkozó hirdetői lesznek Panamában. Visznek magukkal spanyol és portugál nyelvű imakártyákat, szórólapokat. A feladatuk az lesz, hogy népszerűsítsék a fiatalok körében a jövő évi rendezvényt. Az előtalálkozón a csoport tagjai megismerkedtek az őket kísérő két pappal, Huszti Zoltánnal, a Magyar Szentek templomának káplánjával és Petkó Tamás szekszárdi plébánossal. A csapatban lesz két kispap is az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéből és a Kaposvári Egyházmegyéből.
Hogyan kísérhetik figyelemmel az eseményeket azok, akiknek nem áll módjukban Panamába utazni? Lesz-e olyan internetes oldal, amelyen keresztül tájékozódhatnak az érdeklődők a találkozóval kapcsolatban?
– A csapattal utazik két filmes szakember is, a Magyar Televízió külsős munkatársai, akik időként bejelentkeznek majd a helyszínekről, interjúkat készítenek. Ígéretet kaptunk arra, hogy a közszolgálati tévében naponta lesz híradás a panamai eseményekről.
A tájékozódásra szolgál a www. panamanap.hu internetes oldal is, ahol látható például Ferenc pápa videóüzenete, amelyben a fiatalokhoz fordul. (A hagyományoktól eltérően most nem levélben teszi ezt.) Az Isten hívására való válaszadás a fiatalok életében – lényegében ez lesz a találkozó fő témája.
A Magyar Sydney-hez, a HungaRióhoz hasonlóan ezúttal is szervezünk egy hazai ifjúsági találkozót, a Panama-napot, az IVT egynapos magyarországi kísérőrendezvényét, amelynek keretében a magyar fiatalok bekapcsolódhatnak a világtalálkozó eseményeibe. A január 26-án Budapesten, a népligeti Elek Gyula Arénában sorra kerülő Panama-nap szervezését a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottsága koordinálja. Hívjuk és várjuk a fiatalokat az ország minden részéről és a határon túlról is. A rendezvény ingyenes, de regisztrálni kell a www.panamanap.hu oldalon.
Milyen programok várhatók a fővárosi Panama-napon?
– Élő, valódi ifjúsági találkozót szeretnénk tartani, nem csupán mozizást, de természetesen az apropó az IVT, amelynek a legfontosabb elemeit szeretnénk megmutatni a résztvevőknek. Lesz videoösszeállítás a találkozó nyitó szentmiséjéről, a Szentatya fogadásáról, talán a keresztútról is – mindezt megpróbáljuk tömörítve, magyar hangalámondással bemutatni a fiataloknak. A Panama-napon sor kerülhet élő kapcsolásra is, az időeltolódás miatt a szombat délelőtti eseményekbe tudunk majd bepillantani.
A Panama-napon lesz játék, élő zenekar kíséretében elénekeljük a világtalálkozó mostani himnuszának magyar változatát, valamint fölelevenítjük a legsikeresebb korábbi himnuszokat is. Lesz püspöki katekézis, amelyet Kocsis Fülöp érsek metropolita vezet, valamint a pápának és a Vatikán ifjúsággal foglalkozó bizottságának iránymutatása szerint beszélgetést szervezünk a fiatalok számára a jelen lévő püspökökkel. Ebbe a kérdezz-felelek blokkba Palánki Ferenc, a MKPK Ifjúsági Bizottságának elnöke is bekapcsolódik. Pindroch Csaba színművészt és Bartos Lídia Lelle bloggert pedig azért hívtuk meg, hogy arról beszéljenek a fiataloknak, mit jelent számukra a találkozónk mottója: Íme, itt vagyok!
Készülünk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is: délután Veres András püspök, az MKPK elnöke mutat be szentmisét, majd dicsőítés és szentségimádás lesz, amit a Nyolc Boldogság közösség tagjai vezetnek.
Az élő programot legkésőbb este fél 7-kor befejezzük, hogy a vidékről érkezők is haza tudjanak jutni.
Arra buzdítjuk a fiatalokat, hogy minél többen regisztráljanak erre a rendezvényre a panamanap.hu oldalon!
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat öt jótanácsa azok számára, akik segítséget hívnak hajléktalan emberekhez:
1. A bejelentő maradjon higgadt, szánjon időt a segítségnyújtásra. Álljon meg a helyszínen, győződjön meg a pontos címről, és onnan telefonáljon. Adja meg a telefonszámát, hogy szükség esetén visszahívhassák.
2. Szólítsa meg a hajléktalan embert. A diszpécser segít abban, hogy mit kell kérdeznie. Vizsgálja meg a környezetet: vizes-e a segítségre szoruló ember ruhája, van-e esetleg sérülése.
3. Próbáljon meg pontos választ adni a diszpécser kérdéseire, és szóljon, ha bizonytalan valamiben.
4. Legyen türelmes, amíg a diszpécser utánanéz a háttér-információknak, beazonosítja a helyszínt, egyértelműsíti a bejelentőtől kapott tájékoztatás részleteit. Ez több percet is igénybe vehet. Előfordulhat, hogy a diszpécserek egyszerre több ügyet koordinálnak.
5. Ha valamilyen sürgős teendő adódik a helyszínen, kövesse a diszpécser iránymutatását.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat diszpécserközpontjába ezen a télen eddig mintegy 650 telefonhívás érkezett. A bejelentést követően a diszpécser krízisautót küld a helyszínre, súlyosabb esetben értesíti a mentőszolgálatot.
A budapesti hajléktalanellátó diszpécserközpont a 06/1-338-4186-os telefonszámon hívható.
Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Idén vízkeresztkor is a Kapuvári Ízvadászok Gasztronómiai Egyesület tagjai készítették az ebédet a Sant’Egidio közösség római menhelyén, ahol az emberek hosszú sorokban várták a magyar ételeket. A pörkölt mellé édességként szaloncukrot kaptak a rászorulók, akik a kapuvári Cserpes Sajtműhely túrórudiját is megkóstolhatták. Mindkét édesség kuriózumnak számít Olaszországban.
Ez volt az ötödik év, hogy a Róma belvárosában, a Trastevere negyedben működő szegénykonyhán a Magyarországról érkező szakácscsapat készítette az ünnepi ételt. A Kapuvári Ízvadászok tagjai 2015 óta segítik a Sant’Egidio közösség munkáját. Hagyománnyá vált, hogy december 25-én a közösség budapesti menzáján főznek ebédet a rászorulóknak, vízkeresztkor pedig Rómában, ahol most is 350 embernek készítettek meleg ételt, magyaros ízekkel.
A csapatot vezető Hámori György kapuvári polgármester „szeretetfőzésként” jellemezte az eseményt. A jótékonysági akciót az önkormányzat mellett helyi vállalkozások, szervezetek és magánszemélyek támogatják adományaikkal.
Erzsi néni huszonkét éve él az esztergomi idősotthonban. Az intézmény vezetője, Vodicskáné Ráczkövi Ildikó elmondta: mivel Erzsi néninek nincs családja, így nem számított nagy ünneplésre a századik születésnapján. „Itt, az otthonban meglepetésünnepséget rendeztünk számára, de úgy gondoltam, hogy a világ minden tájáról érkező képeslapok felolvasásával még nagyobb örömet szerezhetnénk neki.” Az intézményvezető egy közösségi oldalon tette közzé a felhívást, hogy üzeneteket várnak Erzsi néni századik születésnapjára. Január 5-én, a nagy napon több mint négyezer képeslap és számos ajándék várta az ünnepeltet. Bel- és külföldről, kistelepülésekről és nagyvárosokból is számtalan jókívánságot küldtek Erzsi néninek. Erdélyből, Angliából, Franciaországból, Németországból, Svájcból, Belgiumból, Thaiföldről, Madagaszkárról, az Amerikai Egyesült Államokból, Norvégiából, Svédországból és Hollandiából is érkeztek küldemények, családi fotókkal ellátott üzenetek. Óvodások és iskolások rajzokat, kedves sorokat küldtek az ünnepeltnek. Munkaközösségek, intézmények, baráti társaságok, zenészek, színészek, családok, idősek és fiatalok egyaránt kivették a részüket a köszöntésből. A születésnapi ünnepségen meglátogatta és felköszöntötte Erzsi nénit Esztergom polgármestere, Romanek Etelka is.
A Máltai Szeretetszolgálat intézményeiben nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy közösséget teremtsenek az egyedülálló idős embereknek, akik így átadhatják élettapasztalataikat a fiataloknak. A szeretetszolgálat vallja, hogy a társadalom nem épülhet tovább az elődök tudása nélkül, s az idős emberek Istentől rendelt küldetése bölcsességük, tudásuk átörökítése a következő nemzedékekre. A segélyszervezet éppen ezért úgy gondoskodik az idősekről, hogy minden körülmények között megőrizhessék méltóságukat, és tevékeny, élő közösség vegye körül őket.
„Erzsi néni arra kért, mondjak köszönetet mindenkinek, és tolmácsoljam az örömét, amit a meglepetésajándékok és a képeslapok szereztek neki. Néhányat már a köszöntésekor felolvastunk, de az üzenetek nagy részét majd csak ezután tudjuk tolmácsolni neki. Mostantól kezdve mindennap izgalommal telik majd számára, hiszen több hónapra való jókívánság vár még rá” – mondta el az intézményvezető.
„Meg sem fogom érni, hogy végigolvassam ezt a sok gyönyörű üzenetet” – mondta Erzsi néni. Az otthon munkatársai persze azonnal cáfolták ezt, és megígértették vele, hogy új feladata teljesítésének érdekében is vigyáz majd az egészségére.
Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
A PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének részeként működik az egyetem Afrika Kutatóközpontja, amelynek célja egy kutatási potenciál kialakítása, valamint olyan szakemberek képzése, akik ismerik Afrika problémáit, lehetőségeit.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat évek óta karitatív és szakmai kapacitásfejlesztési feladatokat lát el Afrika több országában, elsősorban a Szaharától délre. Tevékenysége során a segélyszervezet olyan ismereteket szerez, amelyek megosztása hozzájárulhat a pécsi kutatóközpont céljainak eléréséhez, és a kutatóközpont információi is segíthetik az MMSZ afrikai tevékenységét, a térségre jellemző társadalmi, gazdasági és geopolitikai problémák feltérképezését, hatékonyabb programok kidolgozását.
Az együttműködés kiterjed a közös kutatási tevékenységre, terepkutatásokra, új afrikai programok kidolgozására és indítására, gyakorlati és elméleti tapasztalatok megosztására, hazai és külföldi konferenciák szervezésére, valamint a kutatási eredmények közös publikálására, ismertetésére.
„Egyetemmel ez az első szerződésünk” – mondta az együttműködési megállapodás aláírását követően Győri-Dani Lajos, az MMSZ ügyvezető alelnöke a Pécsi Tudományegyetem televíziójának. Hozzátette: a segélyszervezet több mint két évtizede foglalkozik Afrika égető kérdéseivel; elsősorban a szubszaharai térség humanitárius katasztrófáit és elhúzódó válságait igyekeznek mérsékelni.
Tarrósy István, a pécsi Afrika Kutatóközpont vezetője, a hazai afrikanisztika megbecsült kutatója arról számolt be, hogy a PTE az egyetlen olyan magyar felsőoktatási intézmény, amelynek Afrika-kutatóközpontja van. A központ tizenkét éve folyóiratot is kiad, Afrika Tanulmányok címmel. 2010 óta tartanak afrikanisztikai konferenciákat, az elmúlt években számos terepkutatásban nyert tapasztalatokat a PTE.
*
Helyi kormányzati szervekkel, intézményvezetőkkel, nemzetközi és helyi karitatív szervezetekkel és egyházakkal együttműködve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vízügyi, szanitációs és higiénés fejlesztési (Wash) projekteket valósított meg Kelet-Afrika számos országában, Kenya fővárosában, Nairobiban és a tengerparti Mombasában, Uganda fővárosában, Kampalában és a tanzániai Dar es-Salaamban. A szervezet nagyvárosok nyomortelepein segíti az ott élők méltóbb lakhatási körülményeinek megteremtését. A szeretetszolgálat projektjeinek elsődleges célja a gyermekek és a nők egészségének javítása, a csecsemőhalálozás csökkentése és a fertőző betegségek terjedésének megállítása. A szervezet a szubszaharai Afrikában négy Wash-létesítményt hozott létre, amelyek ivóvizet és higiénés szolgáltatást biztosítanak a szegregált telepeken, Kelet-Afrika világvárosainak általános és középiskoláiban.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2013-ban komplex vízügyi, higiénés és szanitációs fejlesztési programokat valósított meg Ugandában, Kampala hátrányos helyzetű közösségeinek megsegítésére. Az ott élő emberek így hozzájutottak a tiszta ivóvízhez és az alapvető higiénés szolgáltatásokhoz.
Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Évtizedek óta hagyomány, hogy a Margit-szigeti domonkos kolostor romjainál, ahol a királylány szerzetesként élt, és ahol ma is látható az egykori nyughelyére emlékeztető sírkőlap, az esztergomi érsek szentmisét mutat be hazánkért. 2019-ben Erdő Péter bíboros január 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor celebrálja az ünnepélyes szentmisét. A fontos egyházi és társadalmi eseményre mindenkit szeretettel hívunk és várunk.
Az elmúlt évben Margit szentté avatása 75. évfordulójának megünneplése, az ebből az alkalomból megrendezett konferencia, valamint a lelkiségét szépen tükröző szobor felállítása a Margit-szigeti kolostor romjainál a szent néhány olyan vonását is a középpontba állította, amelyekre az elmúlt évtizedekben talán kevesebb fény vetődött. Figyelmünk korábban gyakran elakadt a szent királylány cselekedeteinél, és nem jutott el a lelkéig. A krónikások és a könyvek általában vezeklőövét mutatták, és arról beszéltek, hogy a kolostorban a legalantasabb munkákat is elvégezte: ápolta a betegeket, elmosta a piszkos edényeket a konyhán, nem irtózott a sártól, nem félt a betegségektől. Ha kellett, szembeszállt apjával, aki – az ország érdekeire hivatkozva – elvárta tőle, hogy egy király vagy egy herceg felesége legyen. Valóban elismerésre, csodálatra méltó tettek ezek. Ugyanakkor gyakran elmaradt annak a mély lelki gazdagságnak a feltárása, amelyből e cselekedetek fakadtak.
Azért érdekes ez, mert a Szent Margit élete címet viselő, Ráskai Lea által másolt kódexet olvasva nem annyira egy erkölcsi hős, hanem inkább egy misztikus szent alakja bontakozik ki előttünk. Cselekedetei nem csupán az atyai vagy a rendi elvárásoknak igyekeznek megfelelni, hanem Isten szeretetéből forrásoznak. A királylánynak szüksége is volt erre a forrásra, hiszen a muhi csatavesztés után a családjában és az országban nagy megosztottság uralkodott. A leírások szerint Margit hamar felismerhette, hogy Isten szeretetének legfénylőbb jele a kereszt, legmélyebb forrása pedig az Oltáriszentség. Az imént említett kódex szerint gyermekkorában a veszprémi kolostorban sírva fakadt, amikor Jézus kereszthaláláról hallott. A Nyulak-szigeti házban pedig „igen szeretett vala imádkozni a Szent Kereszt oltára előtt, mert az időben a sakramentum, Krisztusnak a szent teste függ vala a Szent Kereszt oltára előtt”. Ez az értékes dokumentum is jelzi, hogy Margit a kolostor kápolnájában keresett menedéket és kapott erőt ahhoz, hogy küldetését teljesítse.
Így magyarázható, hogy az 1938-as budapesti eucharisztikus világkongresszuson Pacelli bíboros, államtitkár, pápai legátus a Hősök terén mondott beszédében ezekkel a szavakkal szólt Margitról: „eucharisztikus lélek, az Oltáriszentség előtt égő örökmécs, akinek kedves lángja még ma is lobog”. A későbbi XII. Piusz pápának ezek a gondolatai különös hangsúlyt kapnak a küszöbön álló újabb nagy esemény, a 2020-ban ismét Budapesten rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus távlatában. Egyik fontos felismerés például az lehet, hogy nemzetünk történetének vannak olyan írásos forrásai, amelyek jelzik, hogy a misztika és az Oltáriszentség imádata közel áll népünk lelkiségéhez. Ennek legfontosabb oka nemzetünk tengernyi szenvedése és a nép ügyét szolgáló vezetők felelősségtudata lehetett. Ezzel magyarázható, hogy az Árpád-ház több szentet is adott az Egyháznak.
A másik felfedezés, amely egyúttal feladat is, hogy az új évezredben nekünk is nagy szükségünk van az Oltáriszentség imádására. Az Úr jelenlétében tudunk feltöltődni, itt gondolhatjuk át életünk fontosabb eseményeit, s a tőle kapott sugallatokat meghallgatva és követve tudunk olyan döntéseket hozni, amelyek egyéni üdvösségünket, az Egyházat és a közjót egyaránt szolgálják. Így válunk képessé arra, hogy felismerjük, melyek az igazi értékek, és melyek azok, amelyek elkápráztatják a szemünket, de a lelkünkre nincsenek felemelő hatással. Pedig az igazán fontos felismerések, ahogyan azt Szent Margit példáján is szemlélhetjük, a lélek mélyén születnek.
A görögkatolikus főpásztor a nagykövetség egyik munkatársával érkezett Voronyezsbe. A látogatás első napján Mártha Tibor – aki immár ötvenedik alkalommal utazott a Don-kanyarba – kalauzolásával Kocsis Fülöp a legfőbb hadművelet, az urivi áttörés helyszínére látogatott el, majd fölkeresett számos hadisírt.
A görögkatolikus érsek, a református vallású polgármester és kísérőik együtt imádkoztak a sokat szenvedett magyar katonákért és a velük harcban álló ellenfeleik lelki üdvéért. A nap megható lelki élménye volt a sok ezer magyar honvéd földi maradványait őrző rudkinói központi katonai temetőben – sűrű hóesésben – bemutatott panachida (a halottak lelki üdvéért végzett szertartás). A liturgia végeztével a jelenlévők elénekelték a magyar Himnuszt.
Történelmünk egyik legnagyobb tragédiája a II. magyar hadsereg 1942–1943-as doni hadművelete. A harcokban eddigi ismereteink szerint mintegy 126 ezer honfitársunk vesztette életét.
Mártha Tibor – a helyi lakosok segítségét is kérve – 1990-ben kezdte el a magyar katonák sírjainak fölkutatását a több száz négyzetkilométernyi területen. Minden faluban őrizték „a magyar megszállás” keserű emlékét. Az évtizedek során Mártha Tibor évente többször is kiutazott a Don-kanyarba, hogy feltárómunkát végezzen a térségben; elkészítette az ismert sírok pontos térképét, s Magyarországról kopjafákat és kereszteket vitt a sírokhoz, amelyeket azóta is rendszeresen ápol. Az ő munkásságának is köszönhető a rudkinói és a boldirevkai magyar honvédtemető létrehozása. Rudkino mellett, a legnagyobb oroszországi magyar tömegsírban közel 27 ezer, Boldirevkában 8735 magyar nyugszik. Az elmúlt évtizedekben tett erőfeszítéseknek köszönhetően több száz magyar sírt sikerült megjelölni, rendbe tenni. A dimbes-dombos terület a mai napig több tízezer magyar maradványait rejti.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
„Volna kedved megtenni néhány kört a debreceni főtéren lévő óriáskeréken egy pap vagy egy lelkész társaságában? Kérdezheted őt vallásról, de bármi másról is. Sőt, utána egy forralt bort is megihattok a hüttében. Jól hangzik, ugye?” – Veres János református lelkész ötlete nyomán így hirdette meg különleges eseményét a Szólj Be a Papnak Egyesület és a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft.
A karácsonyi ünnepkör zárásaként a vízkeresztet megelőző napon megtelt Istent kereső emberekkel a 45 méter magas debreceni óriáskerék 36 gondolája.
Az eseményen hét debreceni keresztény felekezet képviselői vettek részt. Az Egyházzal ritkán kapcsolatba kerülő érdeklődők találkozhattak többek között Fekete Károllyal, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökével; Kocsis Fülöppel, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek metropolitájával; Palánki Ferenccel, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspökével és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetessel, a Párbeszéd Háza igazgatójával.
A szokatlan helyszínválasztáson túl az is különlegessé tette a programot, hogy Rómától „a kálvinista Rómáig” tíz településről érkeztek egyházi személyiségek erre az alkalomra. A százötven regisztrált érdeklődő kötetlenül és közvetlen hangnemben beszélgethetett el a papokkal és a lelkészekkel.
A szűnni nem akaró hóesés ellenére a rendezvény később a régi városháza udvarán folytatódott, ahol a közelgő vízkereszt alkalmából minden résztvevő egy-egy gyertya fénye mellett fogadta a főpapi áldást. A nem mindennapi eseményről kisfilm is készült. A szervezők már tervezik a rendezvény folytatását.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
