Beszélgetés Kovács Zoltán atyával a Bibliáról – József, a Szentírás néma alakja – Egyetlen alkalommal sem szólal meg József, ugyanakkor helyzete, házassága Máriával – mai megfogalmazással – eléggé sajátos. Egyes mai írásokban Jézus Krisztus nevelőapjának nevezik.

Sevillai Szent Izidor püspök és egyháztanító (Április 4.) – Izidor Sevillában született 560 körül, egy cartagenai nemesi családban, Sevillai Szent Leander öccse volt, s ő is szent lett. Kolostori életmódra nevelték, testvérét, Leandert követően Sevilla püspöke volt, s harminchat évig vezette az egyházmegyét.

„Az igazságosság békét terem, az igazságnak meg biztonság lesz a gyümölcse mindörökre.” (Iz 32,17) „És újra kiárad ránk a lélek a magasból. Akkor a sivatag gyümölcstermő kert lesz, a kert meg olyan, mint az erdő.” – Így kezdődik az a szentírási rész, amelyből az e havi igét választottuk. Izajás próféta a Krisztus előtti VIII. század közepén reményteli jövőt ad hírül az emberiségnek.

A VI-VII. századi liturgikus sokszínűség egyik példája Britannia kereszténysége, amely a rómaiak jelenlétével kezdődött meg, majd távozásukkal jelentős átalakulásokon ment keresztül. Amikor Nagy Szent Gergely pápa (590-604) megbízásából Ágoston (nem azonos Szent Ágoston egyházatyával) 596-ban Canterburyben püspökséget alapított, azt tapasztalta, hogy a szigetország lakói a római rítustól különböző szokásokat tartottak.

Amikor a Tábor-hegyi jelenet után Jézus lejött a hegyről a három kiválasztott tanítvánnyal, Péterrel, Jakabbal és Jánossal, meghagyta nekik, hogy a hegyen történt eseményről senkinek ne szóljanak mindaddig, amíg ő a halottaiból fel nem támad.

Szent Pál apostol a korinthusiaknak írt első levelében elsorolja, ki mindenkinek jelent meg húsvétkor s húsvét után a feltámadott Jézus. Így kezdi a felsorolást: „megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek” (15,5).