Egyházzenei kongresszus Budapesten
Április 30. 17 óra és május 2. 13 óra között rendezi meg a Magyar Egyházzenei Társaság Budapesten a IX. Magyar Egyházzenei Kongresszust.
Április 30. 17 óra és május 2. 13 óra között rendezi meg a Magyar Egyházzenei Társaság Budapesten a IX. Magyar Egyházzenei Kongresszust.
Amikor 1909-ben elvégezte a középiskolát, Meszlényi Zoltánt főpásztora a római Collegium Germanico-Hungaricumba küldte – ahol a legkiválóbb papnövendékek tanultak.
A pálosok a kommunizmus idején – A Pálos Baráti Kör budapesti összejövetelén legutóbb, április 15-én Arató László tartott előadást, Pálosok a kommunizmus idején címmel.
Székvárosa, Debrecen kitüntette Bosák Nándor püspök – Debrecen város önkormányzati képviselő-testülete Debrecen megyei jogú város díszpolgára kitüntető címet adományozott Bosák Nándor római katolikus püspöknek.
Amikor 1948. május 14-én kikiáltották Izrael államot, rögtön kitört az első izraeli-arab háború, amelyet továbbiak követtek. De Izrael állam körül, illetve az ország határain belül a feszültségek azóta sem oldódtak meg.
Ismét szeretet-napok Győrben – Hetedik alkalommal rendezték meg az elmúlt hétvégén Győrben a szeretet-napok elnevezésű programot, amelynek kiemelt célja volt, hogy a résztvevők, a nyugat-magyarországi egyházmegye hívei hozzájáruljanak Böjte Csaba ferences szerzetesnek az erdélyi árva és szegény sorsú gyermekeket felkaroló missziójához.
Országos konferencia az irgalmasságról
![]() |
|
Fotó: Bókay |
A jubileumi 2000. évben II. János Pál pápa a szentek sorába iktatta Boldog Fausztina Kowalska nővért, az isteni irgalmasság apostolát, egyben kihirdette, hogy húsvét második vasárnapján, fehérvasárnap tartsa a világegyház az isteni irgalmasság ünnepét, mely a feltámadott Krisztus ajándéka az egész emberiség számára – amint ezt Dives in misericordia kezdetű enciklikájában kifejtette. 2002-ben II. János Pál felszentelte Krakkóban az Irgalmasság bazilikáját, és Isten irgalmába ajánlotta az egész világot. 2005-ben pedig éppen ennek az új ünnepnek vigíliáján szólította magához őt a Teremtő. Szent Fausztina nővérnek a világ minden táján akad követője. Az elmúlt esztendőben, Rómában tartották az isteni irgalmasság apostolainak első világkongresszusát, ahol Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek kezdeményezésére elhatározták, hogy szerte a világban országos konferenciákon terjesztik e tiszteletet. Hazánkban első alkalommal április 18-án, a fehérvasárnapot megelőző szombaton rendeztek ilyen konferenciát Bizalom az irgalmas Istenben címmel a budai ciszterci Szent Imre-templomban.
A reggel kilenctől este kilenc óráig tartó találkozó kezdetén az ország minden tájáról érkezők hosszú sorokban álltak a regisztrációs asztaloknál, hogy kitűzőt kapjanak, adataikat rögzítsék, hogy máskor is el tudják érni egymást, valamint tarthassák egymással a kapcsolatot. A kilencszáznál is több résztvevőt a példásan megszervezett konferencián mindenről tájékoztatták a rendezők, pontosan kezdődtek a meghirdetett események, imák, előadások. A nap egyik legfontosabb pillanata volt, amikor Szent Fausztina csontereklyéjét Katona István püspök és paptársai ünnepélyesen az oltárra helyezték, ahol aztán a hívek leróhatták előtte tiszteletüket.
A házigazda plébános, Brückner Ákos Előd ciszterci szerzetes köszöntőjében szólt arról, hogy az isteni irgalmasság dönt a világ sorsáról. Mint mondta, semmilyen diplomácia, tudás nem mentheti meg azt, ami veszni indult az emberek miatt, és akár az egész világot elpusztíthatja, csakis a megváltó Jézus, aki a kereszten meghalt értünk, majd föltámadt. Szólt arról is, hogy az utóbbi idők pápái körleveleikben az egyszerre igazságos és irgalmas Isten titkán elmélkednek. A konferencia fővédnöke Erdő Péter bíboros, védnöke pedig Ternyák Csaba egri érsek volt, aki levélben köszöntötte a megjelenteket. Ebben többek közt azt kívánta, hogy a jelenlévők – megtapasztalva az isteni irgalmasság vigasztaló örömét – odaadó életük által az emberi irgalmasság terjesztői legyenek a világban.
Katona István egri segédpüspök a konferencia reggelén II. János Pál pápa 2002-ben, az Irgalmasság bazilikájának fölszentelésekor elhangzott szavait idézte. Mint a püspök mondta, bár ő már a mennyekben van, most is szól hozzánk. A püspök figyelmeztetett: nincs más reményforrásunk, mint Isten irgalmassága, majd folytatta: az ember megdöbbenve áll a sok emberi gonoszság előtt, ám vannak, akik keresik a remény forrását, melyet Krisztusban fedezhetnek fel, aki az Atya arcát mutatja nekik.
(Folytatás a 12. oldalon.)
A váci egyházmegyében – Kósa József 1918-ban lett jászkarajenői plébános. 1919. tavaszán már a Tiszánál állt a román hadsereg, a kommün megbuktatására.