Erdélyi látogatáson az amerikai püspöki megbízott

Tetiana Stawnychy, az Amerikai Egyesült Államok püspöki konferenciája Kelet-Közép-Európa egyházi közösségei megsegítéséért felelős albizottságának vezetője január 30-án látogatást tett a Gyulafehérvári főegyházmegyében. Az amerikai katolikus püspöki kar évtizedek óta szervez szolidaritási akciókat és gyűjtéseket, a világ szerényebb körülmények között élő katolikusainak támogatására. A kelet-közép-európai egyházi közösségek segítéséért felelős hivatal (Subcommittee on Aid to the Church … Olvass tovább Erdélyi látogatáson az amerikai püspöki megbízott

Tudáspróba a bibliai családokról

    Idén is a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium adott otthont a Kaposvári egyházmegye hittanversenyének március 26-án.

    A rendezvényen több mint ötszáz hittanos vett részt az egész egyházmegyéből. A megjelent diákokat Horváth József, Csurgó alpolgármestere, Fehérné Tüzes Zsuzsanna igazgatóhelyettes és Maczkó Gyula csurgói plébános, a verseny szervezője köszöntötte. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy szívesen látják vendégül a katolikus hittanosokat, a nagy múltú iskola mindig is nevezetes volt ökumenikus szelleméről.

    Az idei verseny a család évéhez kapcsolódott. A tudáspróbában a bibliai családokkal és magyar szentek életével kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolni játékos formában, az iskola festői szépségű parkjában pedig a családi életről rajzoltak a versenyzők az aszfaltra. Aztán színpadi jeleneteket láthattak a résztvevők a keresztény családok életéről, valamint magyar szentekről.

    Zene és tánc is színesítette a programot, például egy szép széki szólótánc, a Zsuzsanna-napi köszöntő. A szünetben Iváncsits Tamás és zenekara lépett fel: a hittanosokat bevonva Istent dicsérő énekeket énekeltek. Az eredményhirdetés a Jézus Szíve-templomban volt.

Az áldozatokra emlékeznek

 

A lengyel repülőgép-katasztrófa első évfordulóján

    Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke április 10-én, az első évfordulón, 12 órakor szentmisét mutat be a Szent István-bazilikában a lengyel államfőt, Lech Kaczynskit és kíséretét szállító repülőgép tragédiájának áldozataiért.

    A lengyel államfőt és kíséretét szállító TU-154-es kormányrepülőgép Oroszországban, 2010. április 10-én kora reggel zuhant le, néhány száz méternyire a szmolenszki Szevernij katonai repülőtér kifutópályájától. Kaczynski és kísérete az 1940-ben lemészárolt huszonkétezer lengyel tiszt és civil emlékére rendezett megemlékezésre tartott Katynba. A katasztrófa következtében a lengyel elnökkel együtt kilencvenhat ember, közöttük a lengyel politikai és katonai vezetés számos képviselője halt meg.

   A magyar kormány akkor „az évszázados sorsközösségen alapuló lengyel-magyar barátságra tekintettel, osztozva a lengyel nemzetnek Lech Aleksander Kaczynski, a Lengyel Köztársaság elnöke halála miatt érzett gyászában" gyásznappá nyilvánította április 17-ét. Az országban több helyen gyertyagyújtásos megemlékezést tartottak az áldozatok emlékére. A budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros szentmisét mutatott be, amelyen jelen volt Juliusz Janusz érsek, a Vatikán Magyarországra akkreditált, lengyel származású apostoli nunciusa is.

    Lech Kaczynski lengyel államfőt és feleségét a Wawel-székesegyházban, abban a püspöki katedrálisban helyezték végső nyugalomra, amelyben a lengyel királyokat koronázták és temették el.

TJCS

Az élet szolgálata

 

Erdő Péter bíboros nagyböjti katekézise a családról

    Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában ötrészes katekézis-sorozatot tart a családról. A nagyböjt vasárnapjain, a hat órai szentmise után elhangzó előadások a családnak a Teremtő szándéka szerinti fogalmát, szerepét, feladatait járják körül.

    – Mivel a püspöki konferencia meghirdette a család évét, egyértelmű volt, hogy a katekézisnek a családról kell szólnia – mondta a bíboros. – A tematika főleg II. János Pál pápa Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdítását követi, hiszen a dokumentum éppen harminc évvel ezelőtt jelent meg. Az is megfigyelhető, hogy az utóbbi években újabb és újabb témák merültek fel – úgy tűnik, a családdal és a házassággal kapcsolatos társadalmi válság elmélyült. A Tanítóhivatal olyan kérdésekre is kitér, amelyekről harminc évvel ezelőtt még nem volt szó.

    A kiindulópont a házasságnak és a családnak a Teremtő szándéka szerinti fogalma. Már a fogalom körül is nagy ma a zűrzavar, hiszen sokan úgy gondolják, hogy az ember kényekedve szerint határozza meg, mit jelent a házasság, a család. Mi azonban meg vagyunk győződve arról, hogy ez nem pillanatnyi érdekeinktől vagy gondolatainktól függ, hanem adottságként kapjuk, teremtett valóságunk részét alkotja.

    A család rendeltetésével kapcsolatban a katekézis-sorozat korábbi előadásaiban elhangzott: a család feladata az élet továbbadása és védelme, továbbá a családra hárul a nevelés különleges feladata. A harmadik beszédben a család azon különleges feladatáról esett szó, amelyeket a társadalom érdekében kell betöltenie. Ma a társadalom önmagában is sok konfliktus forrása: sokan úgy gondolkodnak róla, hogy igazi mozgatóereje a harc, a konkurencia, a verseny, és ezek során súlyos konfliktusok támadnak. A ellentéteknek pedig vesztesei is vannak. Akadnak olyanok, akik erőszakhoz folyamodnak, esetleg rezignálódnak vagy elszigetelődnek a többi embertől. A depresszió is népbetegség manapság. Az emberek közötti viszonynak a szeretetre, a bizalomra, az irgalmasságra épülő rendjét a családban tudjuk megtapasztalni. A házastársak életszövetsége az Isten és az ember közötti szövetség megjelenése. Ebből a szövetségből következik az irgalom és az az alapvető légkör, amely a család számára lehetővé teszi, hogy megoldásokat kínáljon a társadalom számára, hogy hozzájáruljon a minket körülvevő, konfliktusokkal teli társadalmi valóság emberibbé válásához. – Azt hiszem, ez a küldetés megérdemli, hogy a társadalom is értékelje, azaz elismerje a családot mint létező intézményt. Ne próbálja megszüntetni mint meghaladott intézményi formát, és ne találjon ki olyan családmodelleket, amelyek például lehetetlenné teszik a gyermekek vállalását, az élet szolgálatát. Nagyon fontos dolog az is, hogy azokat a feltételeket, amelyek az emberhez méltó lakáshoz, a gyermekek neveléséhez vagy az iskolaválasztáshoz kapcsolódnak, a társadalom megteremtse – szögezte le a bíboros, majd kitért az Apostoli Szentszék által 1983-ban adott családjogi chartára, amely ma is nagyon aktuális pontokat tartalmaz. – Nem az egyház kérései ezek, hanem hitvallás amellett, hogy a Teremtő milyennek akarta a családot és az emberi közösséget általában. Hitvallás ez amellett, hogy a családnak meg kell adni bizonyos lehetőségeket ahhoz, hogy fejlődhessen, és hogy az emberiség élhessen. Azt hiszem tehát, hogy ma is a negyedik parancsolat aktualitása áll a középpontban: atyádat és anyádat tiszteljed, hogy hosszú életű legyél a földön! – mutatott rá a főpásztor.

Zimányi Ágnes

Hirek

 

VENI SANCTE BUDAPESTI EGYETEMISTÁKNAK

    A Magyar Szentek templomában szeptember 19-én megtartott tanévkezdő Veni Sancte szentmisén közel félszáz egyetemista vett részt. A szentmise végén két tavaly végzett egyetemista eljegyzésére is sor került. E hétvégén tartják az országos egyetemista zarándoklatot Mátraverebély-Szentkúton.

(MK, Fotó: Mészáros Gábor)

A TEREMTÉSVÉDELEM HETE

    A hazai történelmi egyházak szeptember 26. és október 3. között rendezik meg a teremtésvédelem hetét. (További tudnivalók a rendezvényről: http:// teremtesunnepe.hu)

AZ ANGYALFÖLDI SZENT MIHÁLY-TEMPLOM ÜNNEPE

    Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szeptember 26-án, 10 órakor ünnepi szentmisét mutat be az angyalföldi Szent Mihály-templom felszentelésének nyolcvanadik évfordulója és búcsúja alkalmából.

– kp –

LEGYÜNK EGYEK LÉLEKBEN

    Szeptember 25-én tartják a II. országos Magyarok Nagyasszonya-találkozót Budapesten. A rendezvényen ünnepi szentmisét mutat be Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. (MK)  

Hűséges volt a halálig

 

Bogdánffy Szilárd püspök boldoggá avatásáról

    Isten szolgája, Bogdánffy Szilárd 1911. február 11-én született a Torontál megyei Feketetón (Jugoszlávia). Édesapja, Ebesfalvi-Bogdánffy Ignác kántortanító jeles örmény nemesi család sarja, édesanyja Welebny Aranka volt. Március 6-án, a csókai plébániatemplomban részesült a keresztség szentségében. 1929-ben a nagyváradi teológiai főiskolára jelentkezett. Pacha Ágoston püspök a budapesti Központi Papnevelő Intézetbe küldte, ahol 1929 és 1934 között készült a papságra. 1934. február 5-én Nagyváradon diakónussá, június 29-én pappá szentelte Fiedler István püspök. 1934-től 35-ig főiskolai tanár volt a szatmári bölcseleti és hittudományi főiskolán. 1937-ben, hogy a román előírásoknak megfeleljen, és tanárként működhessen a balázsfalvi görög katolikus teológián, licenciátust szerzett. 1940 és 1943 között hittudományi főiskolai helyettes tanárként működött a nagyváradi hittudományi főiskolán, 1943 szeptemberétől pedig az erkölcstani tanszék rendes tanára lett. 1943. június 26-án a budapesti Pázmány Péter Egyetemen hittudományi doktorrá avatták. 1949. február 14-én titokban szentelte püspökké Gerard Patrik O'Hara nuncius érsek a bukaresti nunciatúra épületében. 1949. április 5-én Szatmárról Váradra utazott, ahol letartóztatták. Szeptember 3-án a nagyváradi Securitate-börtön, 1951-ben a jilavai és a máramarosszigeti börtönök lakója volt, 1953 áprilisában a Capul Midia-i, augusztus 16-án a nagyenyedi börtönbe szállították. Ekkor már súlyos tüdőbeteg volt. Szeptember utolsó napjaiban a betegszobába került, teljesen legyengült állapotban, magas lázzal. Tanúk állítása szerint volt gyógyszer, de egy Ranca nevű börtönorvos nem adott neki, mondván: nem kár érte, ha meghal. Október 2-án hunyt el. Holttestét október 4-én elszállították, és a Három jegenye nevű rabtemetőben – amelynek helyén ma már gyár áll – eltemették.

1949. február 14-én titokban

szentelte püspökké

Gerard Patrik O'Hara

nuncius érsek

a bukaresti nunciatúra

épületében.

1949. április 5-én

Szatmárról Váradra utazott,

ahol letartóztatták  

    A nagyváradi káptalan 1993. október 8-án arra kérte Tempfli József megyés püspököt, hogy indítsa el Bogdánffy Szilárd boldoggá avatását. Szőke János szalézi atya lett az ügy posztulátora, Fodor József, a nagyváradi püspökség általános helynöke pedig a promotor iustitiae. Bálint Lajos gyulafehérvári érsek úr hozzájárult, hogy a boldoggáavatási eljárás Nagyváradon történjék, és ne Bogdánffy Szilárd elhalálozási helyén, Nagyenyeden, amely az ő illetékességi körébe tartozott. Ezután indult meg a tanúk kihallgatása és az adatok, tárgyak, levelek, írások, könyvek gyűjtése.

    Tempfli püspök 2004-ben megkérte a Szentatyát, hogy amikor IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt boldoggá avatja Rómában, Bogdánffy Szilárddal is tegyen ugyanúgy. Ám a pápa betegsége és halála miatt ez elmaradt.

    Böcskei László nagyváradi püspök múlt év végén találkozott Angelo Amato érsekkel, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusával Rómában. Az ügy jól haladt. Idén október 30-án, szombaton a 11 órától kezdődő ünnepi szentmise keretében a nagyváradi székesegyházban boldoggá avatják Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt. XVI. Benedek pápa megbízásából a helyszínre érkezik Angelo Amato érsek, aki felolvassa és bemutatja a pápai dekrétumot. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, érsek, az Esztergom-budapesti főegyházmegye főpásztora.

Fodor József

általános helynök, Nagyvárad

Meg kell találnunk újra a saját utunkat

 

Beszélgetés Schmitt Pál köztársasági elnökkel

    Az áprilisi választások óta megalapozott bizakodással tekint az ország előre, hiszen olyan egység jött létre hazánkban, amely szinte példátlan. Ismét reménykedhetünk abban, hogy lakható, élhető ország leszünk, ahol jó gyermeknek, fiatalnak lenni, családot alapítani, alkotó, tevékeny életet élni és megöregedni, vagyis jó magyarnak lenni. Ilyen ország első közjogi méltósága kíván lenni Schmitt Pál, az új köztársasági elnök, aki Szent István napja alkalmából fogadta munkatársainkat, és szólt elnöki terveiről, keresztény gyökereink fontosságáról, katolikus hitéről, az egyházi közösségek erejéről.

Köztársasági elnöki beiktatási beszédében utalt rá, hogy az alkotmány a nemzet egységének kifejezését és a demokratikus rend feletti őrködést várja el a mindenkori elnöktől. Ön hogyan kíván e két feladatnak megfelelni?

    – Elődeimhez hasonlóan én is komolyan veszem az alkotmány rendelkezéseit. Megválasztásom után erre tettem esküt. A nemzet egységét egy személyben megjeleníteni egyáltalán nem könnyű. Nekem annyiban könnyebb dolgom van, hogy erős felhatalmazással bír az a parlament, amely megválasztott. Úgy érzem, hogy a magyar emberek jelentős többsége megnyugvással vette tudomásul, hogy jómagam fogom képviselni a tíz-, vagy ha tetszik, tizenötmillió magyar embert. A demokrácia, vagyis az alkotmányosság feletti őrködés is kötelező feladatom. Aláírásom nélkül nem születhet törvény Magyarországon. Ezt a kötelezettséget kellő alázattal és felelősséggel kell végezni. Komoly felkészültséggel bíró szakemberek segítik munkámat.

Beiktatási beszédében javasolta, hogy leendő új alaptörvényünk bevezetőjében legyen utalás a magyar államiság keresztény gyökereire és a Szent Koronára. Miért tartja fontosnak e hivatkozásokat?

    – Ahhoz, hogy a helyünket tudjuk a világban, a múltunkat is jól kell ismernünk. A magyarság gyökerei messzire nyúlnak vissza, de az első biztos kapaszkodónk a kereszténység felvétele és államalapító királyunk tevékenysége. Az európai országok alkotmányainak legalább fele utal a keresztény gyökerekre. Osztom azt a nézetet, hogy az európai identitásnak három pillére van. A görög kultúra, a római jog, valamint a keresztény erkölcs és etika.

Úgy hallottam, hogy a napját mindig a Szentírás olvasásával kezdi.

    – Pontosabban az evangélium olvasásával. Van egy internetes szolgáltatás, amelyre még spanyolországi diplomáciai szolgálatom idején iratkoztam fel, Napi evangélium a neve. Később ennek magyar változatát is megtaláltam. Nem múlik el úgy nap, hogy el ne olvasnám az egyház által aznapra rendelt evangéliumot. Ez az egyik biztos kapaszkodóm az életben. A gyermekeimnek is ajánlottam, és az összes ismerősömnek tovább szoktam küldeni a nekem reggel hatkor érkező szentírási részt. Nagyszerű ezzel kezdeni a napot, mert rövid meditációra ad alkalmat az ember számára, mielőtt a mindennapi gondokkal, forgataggal szembe kell néznie.

Katolikus családból származik?

     – Igen. A szüleim nagy gondot fordítottak arra, hogy templomba járjunk, hogy a szentségeket felvegyük, esténként és étkezések előtt imádkoztunk. Gyermekkoromban a Németvölgyi úton laktunk, és a közeli felső-krisztinavárosi templomba jártunk vasárnaponként misére. Hosszú ideig ministráltam, és a templomi kórusban is énekeltem. A templom világában otthon érzem magam. Évek óta a máriaremetei templomba járunk misére. Mindig a szokott helyemen ülök. Amióta megválasztottak köztársasági elnöknek, kisebb sor szokott kialakulni mellettem, amikor a békejobbnyújtás ideje jön el, mert sokan akarnak velem paxolni. Örülök, hogy az emberek szeretettel vesznek körül, és igyekszem azt viszonozni.

Köztársasági elnökként az egyházi vezetőkkel is rendszeresen találkozni fog.

     – Erdő Péter bíboros úrral a beiktatásom után már beszéltem is, és a segítségét kértem. Úgy tűnik, hogy szeptemberben módom lesz ellátogatni a Vatikánba, miután hivatalos látogatásokat teszek valamennyi szomszédos országban, ahol magyarok is élnek. A Szentatyától magánkihallgatásán áldását fogom kérni a magyar emberekre és államfői munkámra.

Ön kétszeres olimpiai bajnok. Tud-e olyan köztársasági elnökről, aki olimpikon volt?

    – Olimpiai bajnokok közül jó néhányan lettek politikusok, még miniszterek is, de államfő senki sem. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak azonban – amelyben továbbra is tevékenykedem – vannak államfő tagjai.

Az ország belpolitikai helyzete az Ön megválasztásakor és hivatalba lépésekor egészen más, mint az elődei megválasztásakor volt. A kétharmados parlamenti többség mire ad felhatalmazást Önnek?

     – Egy elnök semmilyen törtszámban nem gondolkodhat, csak a teljességben. Három harmadban kell gondolkodnom, sőt, a határon túliakkal is felelősséggel kell törődnöm. Úgy érzem, semmilyen osztható része nincs a magyarságnak. Éppen az a feladatom, hogy egységként lássam a nemzetet, és a magyarság egészét képviseljem. Egy biztos: olyan időszakban vettem át az elnöki méltóságot, amikor soha nem látott összefogás jellemző a magyar társadalomra. Kialakulni látszik egy nemzeti centrum, amelyhez egyre többen csatlakoznak minden irányból, mert úgy érzik, hogy ez az az új társadalmi bázis, amely képes lesz az országot ismét jó irányba vinni. Gazdasági felemelkedés, munkahelyteremtés, szociális biztonság és megannyi más, amit az emberek fontosnak éreznek. Ez megkönnyíti a dolgomat, mert így az én felhatalmazásom is igen széles körű.

Az ellenzék azt szeretné, ha a köztársasági elnök ellensúly lenne a magyar közéletben, Ön azonban e helyett az egyensúly kifejezést használja. Mit ért ezen?

    – Az angol kifejezés, a checks and balances ellenőrzést és egyensúlyozást jelent. A check szó nem ellensúly, hanem egyfajta ellenőrzés. Az alkotmányjogászok sokszor hajlamosak ellensúlyként fordítani – lehet így is értelmezni -, de az én felfogásom szerint ellensúlynak ott vannak az ellenzéki pártok. Ők tudják artikulálni azok véleményét, akik nem értenek egyet a törvényhozó és végrehajtó hatalommal. Erre való a parlament. Végül is nem rám, hanem a parlamentre testálja a nép a szuverén hatalmat, a 386 képviselőre, akik között kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt vannak. Ez utóbbiak kell hogy betöltsék az ellensúly szerepét. A törvényeket nekem elsősorban alkotmányosság szempontjából kell vizsgálnom. Nincs is túl sok lehetőségem, hiszen összesen két vétó áll rendelkezésemre. Az egyik a politikai, hogy meggondolásra visszaküldöm a parlamentnek a hozzám aláírásra felterjesztett törvényt. A másik lehetőségem az, hogy az Alkotmánybírósághoz küldöm tovább, és normakontrollt kérek. Ez a mozgásterem. Úgy gondolom, ha jó törvények születnek, amelyek az emberek javát és az ország rendjét szolgálják, támogatnom kell őket. Ezért mondom, hogy nem ellensúly vagyok, hanem az egyensúlyra figyelek.

Beiktatási beszédében említette, hogy köztársasági elnökként három területet különösen is szívügyének tekint: ezek az anyanyelvápolás, a sport, tágabb értelemben az ország egészségügyi állapota és az oktatás. Miért épp ezeket?

    – A Jóisten egyik legszebb ajándékának tartom az anyanyelvemet. Megpróbálok a magyar nyelvért sokat tenni, mert ez az egyetlen, ami minket, magyarokat biztosan összeköt. És úgy látom, hogy a magyar nyelv más nyelvekhez hasonlóan rendkívüli veszélyeknek vannak kitéve. A fiatalok nem tudnak szépen olvasni és írni, a szókincsük összezsugorodott, a szép magyar beszéd egyre ritkább. Az internetezés, a televízió sorvasztja a beszédkészséget, megfoszt az olvasás örömétől. Vissza kell állítani a szép magyar szó becsületét.

Ehhez szorosan kapcsolódik az ön által említett másik fontos terület, az oktatás.

    – Tudásalapú társadalomra van szükség ahhoz, hogy meg tudjuk állni a helyünket a nemzetközi versengésben. Ezt vallja Európa is, és benne mi is. Erős Magyarországra van szükség egy erős Európában. Ennek az alapja az oktatás, valamint az oktatásból fakadó kutatás, fejlesztés és innováció. Idehaza az ezekre fordított nemzeti jövedelemarányos költség messze elmarad az európai átlagtól.

Egy olimpikonnak természetesen szívügye a sport, de köztársasági elnökként miért tartja fontosnak tenni érte?

    – Az a baj, hogy a magyar lakosságnak csupán tíz százaléka sportol. A fiatalok fele elhízott vagy túlsúlyos. Ez komoly egészségi kockázatokkal jár. Ezért a sport nemzetstratégiai ágazat kell hogy legyen. Nem az a cél, hogy a bajnokok országa legyünk, hanem hogy a gyermekek örömüket leljék a sportban és az egészséges életmódban, ezért az ezek fontosságára való utalást szeretném viszontlátni az új alkotmányban.

 

 „Külföldi útjaimon minden magyart bátorítani fogok

a magyar állampolgárság megszerzésére"

Nagykövetként évekig élt Spanyolországban és Svájcban. Mi az, amit leginkább megtanult tisztelni azokban az országokban?

    – Mindkét országban megtapasztaltam, hogy a rend milyen fontos. Azt gondolná az ember, hogy a spanyoloknál, lévén mediterrán nép, rendnek nyoma sincs. Nos, a spanyolok nagyon keményen dolgozó emberek. Már rég nincs olyan, hogy szieszta, hogy délután lepihennének. Rendkívül komolyan veszik a munkájukat, igaz, ismerik az élet derűs oldalát is. A svájciaktól a környezet iránti százszázalékos elkötelezettséget tanulhatnák el. Példásan óvják a természetet. Szinte semmilyen természetes erőforrásuk nincs, de innovációval, kreativitással gyönyörűen boldogulnak. Még a demokráciában is élen járnak. Ott a népszavazás szent dolog, és a többség döntését tiszteletben tartják. Talán náluk érvényesül leginkább, de legalábbis legsűrűbben a népakarat Európában.

Szükségszerű-e az Európai Unióhoz tartozásunk?

    – Ezt az utat akár Szent István-i útnak is nevezhetnénk, mert az irányt számunkra ő jelölte ki. Hiszen a nyugati kereszténységet vette fel, és nem a keleti egyháztól származtatta a hatalmát. Korábban is, most is az európai integráció az egyetlen lehetősége a magyarság megmaradásának és fejlődésének. Mi mindig is európaiak voltunk. Méretünknél, földrajzi elhelyezkedésünknél fogva nincs más alternatívánk, mint hogy erős országként az erős Európai Unióhoz tartozzunk.

Ha Szent István korában lett volna európai alkotmány, annak a preambulumában biztosan benne lett volna a kereszténységre való utalás. A mostaniban azonban nincs. Tudunk-e hatással lenni mi is az európai folyamatokra ez ügyben?

    – Meggyőződésem, hogy senkinél sem vagyunk kisebbek. Méretünknél fogva Európa tizedik legnagyobb országa vagyunk. A „merjünk kicsik lenni" végképp távol áll az én gondolkodásomtól. Az unió az országok között méretük szerint egyébként sem tesz különbséget. Egység a sokszínűségben, ez az unió lényege. Ezen belül mi megtalálhatjuk, mivel járulhatunk hozzá a nagy egészhez. Amikor megérkeztünk az unióba, mindenki úgy gondolta, hogy komoly értékeket viszünk a közösségbe. Sok szempontból vezető pozícióban voltunk az újonnan belépő tíz ország között, adtak a véleményünkre. Sajnos időközben hátrakerültünk. Nem lehet más célkitűzésünk, mint hogy ismét az élenjárók közé tartozzunk. El fogjuk érni, hogy fontos támasza és része legyünk a közös építkezésnek. Jó alkalom lesz erre a jövő évi elnökség: bizonyíthatjuk, hogy képesek vagyunk elnökölni a sokszínű európai folyamatokat.

Beiktatási beszédében említette, hogy Szent István Intelmeit a magyar történeti alkotmány részének tekinthetjük. Hogyan érti ezt?

    – Minden korábbi és a jövőbeli magyar alkotmány alapjaként felfogható az Intelmek, vagyis meggyőződésem, hogy Szent Istvánig vissza lehet vezetni a magyar alkotmányozást. A távozó király olyan testamentumot hagyott fiára, a trónörökösre, amely máig érvényes módon kifejtette, hogyan képzeli az ország további sorsát, irányítását. Nagyon jó lenne, ha minden magyar legalább egyszer elolvasná. Nem hosszú, és nagyon megszívlelendő. Csak legfontosabb megállapítását hadd idézzem: „Minden ember egyenlőnek születik." Ezer éve íródott, de a modern Európa sem tud ennél pontosabban fogalmazni.

A határon túli magyarság érdekében mit kíván tenni?

     – Lassan eltűnnek a határok, legalábbis az unión belül. Semmi sem akadályozhat meg bennünket, hogy ha jogilag nem is, lélekben újra egyesüljünk. A nyelv összetart bennünket; csak rajtunk múlik, hogy jól belakjuk a Kárpát-medence teljes régióját, hogy újból fölfedezzük egymást. Örömmel hallottam azt a javaslatot, hogy az iskolák számára kötelező legyen a határon túli területek látogatása. Nagyszerű, hogy a kormány egyik első intézkedése a kettős állampolgárság lehetőségének megteremtése volt. Külföldi útjaimon minden magyart bátorítani fogok a magyar állampolgárság megszerzésére.

Ön szerint a katolikus közösségeknek van-e ma Magyarországon társadalomformáló szerepük?

    – Meggyőződésem, hogy a nemzeti összetartozásban és a nemzeti centrum széles körű kialakításában nagy szerepük van a hívő embereknek. Azoknak, akik a plébániák közösségeit alkotják, akiket a közös hit kapcsol össze. Rendkívül sok szolidáris kezdeményezés indul ki ezekből a közösségekből. Az oktatás, a nevelés, a kultúra, a hagyományápolás, az idősek és elesettek segítése, ápolása vagy legutóbb az árvízkárosultak támogatása terén a katolikus hívek nagyon értékes munkát végeznek szerte az országban. Nagyra értékelem áldozatos életüket, közösségteremtő és -működtető kezdeményezéseiket. Az Új Ember katolikus hetilap e törekvéseknek kiváló fóruma.

Szerdahelyi Csongor

Fotó: Bókay László