Újabb adatok Boldog Meszlényi Zoltán Lajos püspökről
Az 1892. január 2-án született Meszlényi Zoltán 1951. március 4-én, hatvan évvel ezelőtt, hatvanévesen hunyt el Kistarcsán.
A boldoggá avatott esztergomi segédpüspökkel kapcsolatban újabb adatok kerültek napvilágra. Először is: sikerült azonosítani szülőházának helyét.
Meszlényi Zoltán püspök tisztelete napjainkban – A boldoggá avatásra váró Meszlényi Zoltán püspök földi maradványainak exhumálása és újratemetése után már volt egy biztos emlékhely, ahol a főpap tisztelői leróhatták kegyeletüket. Az esztergomi kriptában friss virágok jelzik a mártír vértanú tiszteletét.
Exhumálás és újratemetés – Hamvas Endre csanádi püspök 1957 novemberében ismét sürgetni kezdte az exhumálást. Ezért Endrey Mihály speciális delegátus 1958 januárjában kérte a Főszékesegyházi Káptalant, hogy intézkedjen a Meszlényi Zoltán püspök exhumálásával kapcsolatos teendőkről, és földi maradványait az esztergomi bazilika kriptájába helyezze el.
Internálása és halála – 1950. június 29-én délután uzsonnája elfogyasztása után a püspököt letartóztatták, és ismeretlen helyre szállították. Rogács Ferenc pécsi püspök szerint ezt követően éjjel kifosztották lakását, elvitték értéktárgyait, egyházi ruháit is, majd reggel lepecsételték a lakást. Először feltehetőleg a Gyűjtőfogházba vitték, onnan pedig Kistarcsára internálták.
Káptalani helynökként – 1950. január 1-jén az esztergomi segédpüspök szentségimádást tartott este az esztergomi bazilikában. Szentbeszédében így fogalmazott: „Hányszor kerestük ma már a kenyér színe alatt rejtőző Krisztus közelségét.
Ügynökök figyelték… – Az állami szervek évek óta gyűjtöttek adatokat a prímási udvarról. Kovrig Béla (egyetemi tanár, Mindszenty bíboros bizalmasa) már 1946. szeptember 24-én többrendbeli jelentést adott le.
A püspök és a kispapok – A papság kezdődő évében érdemes megidéznünk azokat a papságra készülő szeminaristákat is, akik annak idején, a második világháború alatt kapcsolatba kerültek Meszlényi Zoltánnal. Ez a kapcsolat aztán 1946-ban, amikor a püspök a teológia prodirektora lett, még szorosabbá vált.
A szeminárium élén – A Szent István királyról és a Boldogságos Szűzről nevezett érseki papnevelő intézetnek Meszlényi Zoltán gyerekként kisszeminaristája volt – majd a második világháború után elöljárója lett. Az intézmény legfőbb vezetője a mindenkori prímás volt, helyettese a prodirector. Hivatalosan 1946-ban került Meszlényi Zoltán helyettes-igazgatóként ebbe a pozícióba, de a hercegprímási uradalmak igazgatójaként már előzőleg is kapcsolatban volt a növendékekkel.
