Boldoggá avatásra várva: Meszlényi Zoltán püspök élete (IX. rész)

A lelkipásztor – Meszlényi Zoltánnak mint lelkipásztornak konferenciabeszédei is ismertek. 1945 adventjének négy vasárnapján tartott szentbeszédeinek hangvételét ez határozta meg: „Én Krisztust óhajtom prédikálni, s az ő eljövetelére akarlak titeket előkészíteni.”
Esketett és temetési szertartásokat is gyakorta végzett. 1947-ben az Annavölgyi kőszénbányánál nagy szerencsétlenség történt, és Meszlényi püspök végezte a temetést. Beszédében vigasztalta a gyászolókat, akik apákat, férjeket, testvéreket veszítettek el. Szavaiból mély együttérzés áradt.

Boldoggá avatásra várva: Meszlényi Zoltán püspök élete (VII. rész)

Bérmálás  – A papság lényegéhez tartozik a krisztusi parancs: „Menjetek, tanítsatok minden nemzetet.” Ennek legfontosabb eszköze a prédikálás. Meszlényi Zoltán prédikációi kötetbe szerkesztve meg is jelentek. A beszédek zöme bérmálkozókhoz szólt. 1921-ben szentbeszédet tartott egy bérmálás alkalmával, amelyben a szentség lényegéről szólt e szavakkal: „A régi rómaiak a katonákat megjelölték. Mikor valaki a katonai szolgálatra lépett, … Olvass tovább

Boldoggá avatásra várva: Meszlényi Zoltán püspök élete (VI. rész)

A főpap és a gyerekek – Meszlényi püspök kapcsolatba került egy fontos gyermekintézménnyel is. Még gimnáziumba járt, amikor 1908. május 3-án Rajner Lajos címzetes püspök megalapította a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Művét az elhagyott és árva gyermekek megmentésére. Védőszentül Szent Erzsébetet választották. (A kereszténység határokon átívelő ereje mutatkozott meg ennek az egyesületnek a létrehozásában.

Boldoggá avatásra várva: Meszlényi Zoltán püspök élete (V. rész)

Serédi Jusztinián érsek – hosszú évek tapasztalata alapján – magasabb méltóságot szánt Meszlényinek: 1934-ben – Angelo Rotta apostoli nuncius által – Meszlényi Zoltán segédpüspöki kinevezését kérte. A püspöki kinevezése azonban éveken át húzódott, a nuncius ugyanis Hamvas Endre kinevezését pártolta, és aggályait fokozta Meszlényi betegsége is.

Boldoggá avatásra várva: Meszlényi Zoltán püspök élete (III. rész)

Papi pályájának kezdete az első világháború idejére esett. A Rómából hazatérő Meszlényi Zoltánt 1916-ban Csernoch János hercegprímás komáromi káplánnak nevezte ki, ám hamarosan Esztergomba, a prímási hivatalba rendelte. Javában dúlt az első világháború, meghalt Ferenc József és királlyá koronázták IV. Károlyt.