Ugyanebben az évben a három üresedésben lévő kanonoki stallum egyikébe is őt jelölte Serédi prímás. Az 1931 januárjában kelt mesterkanonoki kinevező okmányban elismerően szól a főpásztor a bölcseleti, filozófiai és teológiai doktori cím birtokosáról: „Tizenöt éven keresztül tudományával, nagy hűségével és fáradhatatlan kezdeményezésével járt elöl.”
Az új kanonok most közelebb kerül a Szent Adalbertről nevezett intézmény által Adalberthez. A kanonokok Mária Terézia óta viselik a díszes aranyozott tűzzománc nyakéket, amelynek előlapján Szent Adalbert, míg a hátlapján Mária Terézia monogramja látható. (Már viselhették IX. Piusz engedélyével a hermelinszegélyű cappa magnát (pelerinszerű köpenyt) is 1856-tól, a bazilika felszentelésétől kezdve. A XX. század elején bővült a kanonoki öltözékek színe és skálája, 1900-ban ugyanis XIII. Leó pápa adományozta az esztergomi kanonokoknak a protonotárius ad instar címet, annak minden jogával, privilégiumával és jelvényével. Ez azt jelentette, hogy infulát, lila színű birétumot és lila színű reverendát hordhattak a kanonokok. Tehát, amikor megtörtént a kinevezés, mindezek a külsőségek már hozzátartoztak Meszlényi öltözékéhez.)
Meszlényi Zoltán Esztergom városában ismert és megbecsült személynek számított. Lepold Antal kanonok, a könyvtár prefektusa az épületet elhanyagolt állapotban találta. Irányítása alatt Magasi Németh Gábor esztergomi festőművész megfestette az apokalipszis látomásának hármas képét a könyvtár mennyezetén, a főfalon pedig Vitéz János könyvtárát örökítette meg al secco technikával. A könyvtár festményei 1931 novemberére készültek el. Ezek közül a Vitéz-könyvtár érdekes számunkra, hiszen a festményen az 1930-as évek esztergomi és fővárosi személyiségeit örökítette meg a festő, aki a Vitéz János mellett ülő pálos, tudós szerzetest Meszlényi Zoltánról mintázta meg.
A sikeres mű után újabb megbízatást kapott Németh Gábor, amikor 1933-ban Lepold Antal megrendelte tőle az esztergomi bazilika téli kápolnájának falfestményeit. Az egyik a káptalan hódolata Serédi Jusztinián előtt. A főpásztort 1928. január 29-én iktatták be tisztségébe az esztergomi bazilikában. Az azonosítható személyek között található Serédi Jusztinián, Meszlényi Zoltán és Lepold Antal. A triptichon a káptalant úgy ábrázolta, mint a főpásztor tanácsadó testületét, a teológiai tanítóját és a hiteles helyi tevékenységet végző testületet. Itt Meszlényit kánonjogászként, kanonoki öltözékben mutatja be a festő.
Meszlényi Zoltánra mint egyházjogászra más egyházmegye is felfigyelt. 1934. április 14-én Szmrecsányi Lajos egri érsek az Egri Érseki Jogakadémia magántanárává nevezte ki Meszlényit – széles körű felkészültségére, és jelentékeny egyházjogászi tevékenységére hivatkozva. Az egri érsek bízott benne, hogy „ismert nagy munkabírása mellett alkalmat fog találni tudása kincseinek az én akadémiámon való gyümölcsöztetésére”. E tényről az akadémia igazgatója, Venczell Ede pápai prelátus, prépost, kanonok is értesítette Meszlényit, aki április 15-én hálásan megköszönte az egri érseknek, hogy értékeli munkáját, és szerényen jelezte, hogy zavarba jött érdemei felsorolása miatt, és egyúttal ígérte, hogy az előlegezett bizalomnak igyekszik megfelelni.
(Folytatjuk.)
