Boldoggá avatásra várva: Meszlényi Zoltán püspök élete (IV. rész)

Ugyanebben az évben a három üresedésben lévő kanonoki stallum egyikébe is őt jelölte Serédi prímás. Az 1931 januárjában kelt mesterkanonoki kinevező okmányban elismerően szól a főpásztor a bölcseleti, filozófiai és teológiai doktori cím birtokosáról: „Tizenöt éven keresztül tudományával, nagy hűségével és fáradhatatlan kezdeményezésével járt elöl.”

Az új kanonok most közelebb kerül a Szent Adalbertről nevezett intézmény által Adalberthez. A kanonokok Mária Terézia óta viselik a díszes aranyozott tűzzománc nyakéket, amelynek előlapján Szent Adalbert, míg a hátlapján Mária Terézia monogramja látható. (Már viselhették IX. Piusz engedélyével a hermelinszegélyű cappa magnát (pelerinszerű köpenyt) is 1856-tól, a bazilika felszentelésétől kezdve. A XX. század elején bővült a kanonoki öltözékek színe és skálája, 1900-ban ugyanis XIII. Leó pápa adományozta az esztergomi kanonokoknak a protonotárius ad instar címet, annak minden jogával, privilégiumával és jelvényével. Ez azt jelentette, hogy infulát, lila színű birétumot és lila színű reverendát hordhattak a kanonokok. Tehát, amikor megtörtént a kinevezés, mindezek a külsőségek már hozzátartoztak Meszlényi öltözékéhez.)

Meszlényi Zoltán Esztergom városában ismert és megbecsült személynek számított. Lepold Antal kanonok, a könyvtár prefektusa az épületet elhanyagolt állapotban találta. Irányítása alatt Magasi Németh Gábor esztergomi festőművész megfestette az apokalipszis látomásának hármas képét a könyvtár mennyezetén, a főfalon pedig Vitéz János könyvtárát örökítette meg al secco technikával. A könyvtár festményei 1931 novemberére készültek el. Ezek közül a Vitéz-könyvtár érdekes számunkra, hiszen a festményen az 1930-as évek esztergomi és fővárosi személyiségeit örökítette meg a festő, aki a Vitéz János mellett ülő pálos, tudós szerzetest Meszlényi Zoltánról mintázta meg.

A sikeres mű után újabb megbízatást kapott Németh Gábor, amikor 1933-ban Lepold Antal megrendelte tőle az esztergomi bazilika téli kápolnájának falfestményeit. Az egyik a káptalan hódolata Serédi Jusztinián előtt. A főpásztort 1928. január 29-én iktatták be tisztségébe az esztergomi bazilikában. Az azonosítható személyek között található Serédi Jusztinián, Meszlényi Zoltán és Lepold Antal. A triptichon a káptalant úgy ábrázolta, mint a főpásztor tanácsadó testületét, a teológiai tanítóját és a hiteles helyi tevékenységet végző testületet. Itt Meszlényit kánonjogászként, kanonoki öltözékben mutatja be a festő.

Meszlényi Zoltánra mint egyházjogászra más egyházmegye is felfigyelt. 1934. április 14-én Szmrecsányi Lajos egri érsek az Egri Érseki Jogakadémia magántanárává nevezte ki Meszlényit – széles körű felkészültségére, és jelentékeny egyházjogászi tevékenységére hivatkozva. Az egri érsek bízott benne, hogy „ismert nagy munkabírása mellett alkalmat fog találni tudása kincseinek az én akadémiámon való gyümölcsöztetésére”. E tényről az akadémia igazgatója, Venczell Ede pápai prelátus, prépost, kanonok is értesítette Meszlényit, aki április 15-én hálásan megköszönte az egri érseknek, hogy értékeli munkáját, és szerényen jelezte, hogy zavarba jött érdemei felsorolása miatt, és egyúttal ígérte, hogy az előlegezett bizalomnak igyekszik megfelelni.

(Folytatjuk.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.