Mindszenty-zarándoklat Esztergomba
Mindszenty József hercegprímás hamvainak 1991-es hazahozatala és esztergomi újratemetése óta minden év májusában hazai és külföldi tisztelőinek sokasága zarándokol a Duna menti királyi városba, hogy megemlékezzék a „modern kori vértanúról". A mártírsorsú főpap nem tekintette magát egyébnek, mint nemzete és népe szolgálattevőjének. 1946-ban elhangzott szavai ma is tanítanak és figyelmeztetnek. Tanítanak a jézusi példa örök értékeire, figyelmeztetnek az egymás iránti szolidaritás alázatára.
 |
|
Fotó: Cser István
|
Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatta be Juliusz Janusz apostoli nuncius, Paskai László nyugalmazott bíboros részvételével, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival és a főegyházmegye papságával.
Szentbeszédében Erdő Péter nagy elődjének máig ható példáját méltatta: „Egyházát és hazáját szenvedélyesen, hűségesen szerette, és nemcsak nyilatkozataival, de tetteivel is bizonyította, hogy erre áldozza egész életét. Bárcsak ma élne mindannyiunkban ilyen szenvedélyes szeretet Krisztus igazsága, egyháza és hazánk iránt!" Erdő Péter cáfolta azokat az újabban felbukkanó „utalásokat", amelyek szerint Mindszenty bíboros megkérdőjelezte volna a pápa azon jogát, hogy üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. Hangsúlyozta, hogy a főpap tanúságtétele harmincnégy évvel halála után, ma is aktuális. „Mert a volt szocialista világban a vallás és az egyház üldözésének emlékét éppúgy nem dolgozta még föl a társadalom, mint sok más elhallgatott feszültséget és szenvedést. Azt pedig mindennap látjuk, hogy bizalomra, a közös érdekekért való együttműködésre égetően szükségünk van." Tiszteletet érdemelnek azok, akik a hitükért szenvedtek – folytatta a bíboros. Az üldözőikkel különféle formában együttműködők gyengeségére pedig a bűnbánat és Isten bocsánata a válasz. Ha hittel tekintünk vissza az elmúlt évtizedekre, akkor értékteremtő és tanúságtevő, egyházukért, a keresztény kultúráért önzetlenül dolgozó világi emberek, értelmiségiek, köztük papok sokaságát látjuk, akik 1990 után is képesek voltak előre nézni. Erejükön felül is vállalni tudták a keresztény oktatás, nevelés, szociális munka, teológia és igehirdetés számos feladatát. „Ezek a kihívások és egyházi életünk missziós megújulása jelentik a mai katolicizmus tanúságtételét." Homíliáját zárva Erdő Péter hitet tett a megbékélés és a szeretet mellett.
A zarándokok fohászt mondtak azokért a vértanúkért, akik a hercegprímás társai voltak üldöztetése idején, valamint segédpüspökéért, Meszlényi Zoltánért, aki életét adta hitéért, hűségéért.
(Folytatás a 7. oldalon.)