Beszélgetés Czakó Gábor íróval – Czakó Gábor Csaba író, képzőművész 1942. szeptember
14-én született Decsen. A pécsi tudományegyetemen jogot végzett. 1972-ig ezen a területen dolgozott, majd különböző hetilapok és folyóiratok szerkesztője lett. 1989-ben alapító főszerkesztője volt az Igen című katolikus -ifjúsági folyóiratnak.
Jubileumi napok Veszprémben – Szentbeszédében Erdő Péter hangsúlyozta, hogy Szent István és családja nem csupán politikai megfontolásból, hanem őszinte meggyőződésből fogadta el a kereszténységet. A művelődés, a gazdasági, emberi felemelkedés, a nép fennmaradásának lehetőségét látták benne, ugyanakkor nem akarták, hogy a magyarság megtagadja hagyományos értékeit, feladja nyelvét, kultúráját.
Ferences Mária Misszionárius Nővérek – Boldog Marie de la Passion (Heléne de Chappotin) tizenegy Indiában töltött missziós év tapasztalatával a háta mögött 1877-ben kapta küldetését, hogy megalapítsa a közösséget. Az őt követő nővérek azóta Krisztus hívására szerte a világban életüket az egyetemes missziónak szentelik.
XVI. Benedek pápa szentföldi útja (1.) – „A szentföldi és közel-keleti keresztényeknek szülőföldjükön kell maradniuk – mondotta a Szentatya útban Jordánia felé a repülőgépen, az őt kísérő újságíróknak. A beszélgetésben a pápa összefoglalta zarándoklata célkitűzéseit: első helyen szerepelt a béke szolgálata, amelynek három módozata az ima, az emberi lelkiismeret formálása, valamint a józan ésszerűség követése.
Kedves kis könyvem, az Adoremus – Néhány éve Mórahalmon az újságos asztalon megláttam egy kis könyvet. Belelapoztam, visszatettem. Néhány hét után ugyanígy történt, de akkor már nem tettem vissza az Adoremust. És mindennap elolvastam az evangéliumot. Nagyon megtetszett a féloldalas rövidke elmélkedés, amely rávezet a nap ünnepére.
Gótikus ívek között – A szombathelyi Szent Márton-plébániatemplomban – az 1989-90-es feltárás során – a toronyaljban olyan gótikus faragványokat találtak a régészek, amelyekre korábban már Paulovics István is felfigyelt: „Benn a toronyban legalul, ahol a vakolat leverődött, a téglafalazatban spolia: faragott kövek, terméskövek, vékonyabb téglák is mutatkoznak…”- írta 1944-ben.
Gondolatok a Mitridatéhoz – A bécsi operai évadot most éppen a kontratenorok uralják. Tudjuk, hogy a Haydn-kisoperákban a Wiener Sängerknaben mutálás előtt álló szoprán hangú srácok énekeltek bizonyos szerepeket; Händel- és Mozart-operákat, miséket szoprán vagy alt hangú férfiénekesek vittek sikerre.
Radnóti nyomában Szegeden – Hogy a Bánom-kert sor és a Bokor utca sarkán álló házzal szemközti – a szegedi nyelvben csak Libalegelőként ismeretes – töltésoldal vagy a tápai rét viruló pipacsai tüntetnek-e a versben? Péter László könyvével kezünkben a költő öt szegedi évének nyomát kutatjuk.