Szkólák, egyházi énekkarok találkoztak nemzeti búcsújáró helyünkön, Mátraverebély-Szentkúton. A hangulat, melyet a kórusok éneke kiváltott, Sík Sándor egyik közelben született versével írható le, hiszen sokunknak sikerült „Nem erőlködni befelé sem, / csak bámulni a létezésen, / a parttalanban elmerülni / És úszni benne és örülni…” (Mint a Mátra).
Kegyurak, mecénások, főpapok – kiállítás Körmenden – A Batthyány-család története évszázadokon át összefonódott a magyar nemzet és az egyház történetével.
Ferences napok Gyöngyösön – A ferences rend megalapításának nyolcszáz évfordulója alkalmából ferences napokat rendeztek Gyöngyösön május 29. és 31. között.
A legváltozatosabb ábrázolásban a legnagyobb festőket ihlette meg: Giottót, Vasarit, Peruginót, El Grecót és másokat. Nemcsak emberek és állatok, a kereskedők és környezetvédők, de egész Olaszország védőszentje is Giovanni di Bernardone, akit francia édesanyja után Francescóként emlegettek, szülővárosa után pedig Assisi Szent Ferenc néven ismerte meg a világ.
A derűlátás ünnepe – „Az optimizmus ünnepe a pünkösd. Örülünk mi magunk is, hogy megnyílt az utunk az üdvösség felé, és örülünk annak, hogy mások is megkapják a Szentlélek ajándékát” – mondta Erdő Péter bíboros pünkösdvasárnap az esztergomi bazilikában tartott szentmisén, melyen a bérmálás szentségét is kiszolgáltatta.
Beszélgetés Rodrigo de Carvalhóval – A nemzetközi hírű fiatal brazil karmester Magyarországon tanult, nagyszerűen beszéli nyelvünket, így gond nélkül érteti meg magát az éppen rábízott hazai együttesekkel.
Hosszú restaurálási folyamat után, pünkösdhétfőn áldották meg Marcaliban azt a kálváriasort, melyet hetvenöt évvel ezelőtt építettek Zsolnay pirogránitból.
Hirdette az evangéliumot… – Püspökként templomokat, harangot, oltárt és temetőt is szentelt Meszlényi Zoltán. Ezek a tevékenységek nem tartoztak a rendkívüli tennivalók közé egy segédpüspök életében, ám érdemes visszaidézni az ilyen alkalmakkor megfogalmazott gondolatait