Rowan Williams canterburyi érsek, az anglikán egyház vezetője augusztus 6. és 9. között családja és több munkatársa kíséretében Taizébe látogat. Találkozni fog Alois testvérrel, a taizéi priorral, a közösség testvéreivel, valamint azokkal a különböző országokból érkezett fiatalokkal, akik azon a héten Taizében tartózkodnak majd.
Még a vasárnap délutáni felhőszakadás sem állíthatta meg azokat a gyermekeket, akik a divatos nyári élménytáborok helyett az imatábort választották, és éppen az indulásukkor érkezett az égi áldás. Zalaegerszeg és Zalalövő városából, valamint a közöttük található településekről százhúsz gyermek és húsz segítő fiatal igyekezett Csonkahegyhátra, hogy egy héten át lelkileg is fejlődjön a vakáció idején.
Magyar Balázs pszichiáter mindennapi bajainkról és gyógyulásukról – Növeli, ki elfödi a bajt – önti szavakba az őszinte ember alapélményét Illyés Gyula. Tehát ha valaki értő szemmel felméri életünk árnyoldalait, és szerető gesztussal fényt vet rájuk, megkezdődhet a sorsrontó sötétség felszámolása. Minél inkább átlátjuk életünk útjait, elágazásait, kanyarjait, s felfedezzük homályos zugait, annál több eséllyel indulhatunk, hogy kézben tartsuk, kezelni tudjuk földi vándorlásunk tervezhető és váratlan eseményeit. Mindezt annak érdekében, hogy kibontakozhassék igazi emberségünk, amire meghívást kaptunk a földi létbe.
A MÉCS Családközösségek európai találkozója – Európa megújulása a családok lelki megújulása által – ezzel a mottóval rendezik meg a Christian Family Movement (hazánkban MÉCS Családközösségek) 6. Európai Találkozóját július 20. és 24. között Pannonhalmán. A nemzetközi rendezvényre több mint ötszázötvenen regisztráltatták magukat: negyvennégyen külföldről és mintegy ötszázan a magyar MÉCS-közösségek családjaiból, illetve ismerősi köréből.
A külföldi vendégek hét európai országból – Horvátország, Málta, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovákia –, valamint az Amerikai Egyesült Államokból, Japánból és Thaiföldről érkeznek. A programokon a MÉCS Napokon vagy a családközösségekben vezetést vállaló papok is részt vesznek.
Kedves családok és házaspárok, kedves családokat szerető szerzetes és pap testvérek, kedves mindnyájan, akik a család és az élet mellett álltok! Az emberlét kezdete – A tudomány egyértelműen bizonyítja, hogy a megfogant magzat ember, a nemét, tulajdonságait meghatározó tényezők a fogantatástól adottak, semmi nem változtathatja meg ezeket, sem a magzati lét alatt, sem pedig később. Egyes köztestületek mégis megengedik maguknak, hogy hozzá nem értők többségi szavazata alapján kimondják: a magzatot még nem illetik meg az emberi jogok, vagy legalábbis csak bizonyos korlátokkal. A jog e téren is elszakad az erkölcstől, a jogi szabályozás olyasmit is megenged, amit erkölcsi alapon nem szabad megtenni.
Jálics Ferenc jezsuita a szemlélődésről – Világunkban – kívül-belül – egyre kevesebb a termékeny csend, a szavak, hangok, zajok és képek nélküli jelenlét. Pedig a jelen az egyetlen „pillanat”, amelyben élhetünk.
Tizenöt éve alapították a Sophia-főiskolát – A rendszerváltás után a szerzetesrendek újraszervezése örömöt és nehézséget egyaránt jelentett. Az első években számos általános problémára derült fény. Az életet nem lehetett ott folytatni, ahol abbamaradt négy évtizeddel korábban: zsinati szellemben megújult szerzetesrendek működését kellett újraindítani, miközben hiányzott a középnemzedék. A nehézségek leginkább a női közösségekben jelentkeztek, hiszen a férfiszerzetesek többsége papságra is készült, így ők folytattak teológiai tanulmányokat.
Knausz Mária soproni orsolyita nővér emlékei – „Édesapám 1915. december 1-jén Bécsben a fronton meghalt, édesanyám később férjhez ment, engem a nagymama nevelt. 1933. augusztus 30-án léptem be Sopronban az orsolyita zárdába, de akkor elvittek minket Budára. Nem örültem, mert olyan zárdába akartam menni, ahonnan nem helyezik máshova az embert, mert nehezen szokom meg az új helyet. De arra gondoltam, hogy most ezen nem múlhat a hivatásom” – kezdi visszaemlékezését Knausz Mária soproni orsolyita nővér.