Hegedűs Zoltán könyve: Amit érdemes megtanulni a multiktól, és amit nem (Kisvállalkozók figyelmébe) sok értékes tapasztalatot ad át azoknak, akik vagy keveset tudnak a mai közgazdasági élet rugóiról, vagy éppen nyakig benne vannak, és nehezen látnak ki belőle. Egyszerre szólítja meg a könyv az érdeklődő olvasót és a szakembert.
Virágfalak, zöld lugasok – Forró nyarak ígérkeznek, használjuk ki hát a növények adta árnyékot. Ráadásul, kúszónövényekkel teljesen új arculatot adhatunk kertünknek. A választék szerencsére óriási, az egynyári virágoktól az évelőkig, az örökzöldektől a lombhullatókig.
Megáldották a rendőrök, mentők és tűzoltók autóját is – Több mint száz járművet hoztak el a marcaliak a Kristóf-napi járműszentelésre. A szentmisén Kiss Iván plébános Szent Kristóf, az úton lévők védőszentje példájáról beszélt. Kérte az ő segítségét, hogy minden járművezető biztos kézzel, körültekintő figyelemmel vezessen és felelőséggel legyen a többi közlekedő iránt.
Ritka a tanév végi hálaadó szentmise a nyár kellős közepén. Július 22-én, Szent Mária Magdolna ünnepén azonban mégis Te Deumot tartott a Harmat Artúr Központi Kántorképző iskola az albertfalvai Szent Mihály-templomban.
A nyári vakációkkal is úgy van az ember, mint a karácsonyokkal. A gyerekkorban megélt élmény ragyog át mindegyiken. Bár minden újabb esztendő alakít a képen, a háttér mégis mindig ugyanaz.
A sümegi plébániatemplom jubileuma – Sümegről elsőként talán a vár, majd a ferences kegytemplom jut az eszünkbe. Pedig itt található a „magyarok Sixtusi kápolnája” – legalábbis így emlegették annak idején az Urunk mennybemenetele plébániatemplomot, amelyet Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) freskói tettek nemzetközi hírűvé. A templomot 1759. augusztus 6-án szentelték fel, és a kétszázötvenedik jubileum alkalmából augusztus 2-án ünnepi szentmisét mutat be Márfi Gyula veszprémi érsek.
Nagykanizsai és kaposvári fiatalok Medjugorjében – Fiatalok: tele életkedvvel, vággyal és reménnyel. Némelyikük már sokadszor járt Medjugorjében, mások most érkeztek először a kegyelem hercegovinai szigetére, ahol huszonnyolc éve naponta megjelenik a Boldogságos Szűz, a Béke Királynéja. A hely nem ereszt; rabul ejti az ifjú zarándokot is, aki újra és újra visszavágyik ide.
Beszélgetés Gryllus Dániellel a negyvenéves Kalákáról – Ha valaki – az antik világtól dokumentálható és napjainkig töretlen tradíció szellemében – már csak szörnyülködésre és búsongásra lát okot „a mai ifjúság” egyre hanyatló szokásai és ízlése miatt, nos, neki is derűsebb nézetei támadhatnak, ha ellátogat az idén negyvenéves Kaláka együttes valamelyik koncertjére. A legkülönbözőbb korosztályok képviselőit látja majd ott – igen, főként fiatalokat –, akik kitörő lelkesedéssel üdvözlik például Ady, Arany János, József Attila, Kányádi Sándor, Kosztolányi, Petőfi vagy Radnóti megzenésített verseit. Nem sztárok, hanem tisztán ragyogó csillagok fényénél ünnepelnek. Legutóbb a diósgyőri vár ege alatt, ahol július elején már harmincadik alkalommal rendezték meg a Kaláka Fesztivált. A hangulat hagyományosan családias, kedves ismerősként tűnnek föl olykor a házigazdák, az együttes vezetője, Gryllus Dániel pedig egyszerűen mindenütt jelen van, így nem is nehéz megtalálnom. Akkor hát beszélgessünk.