Budán, a Magyar szentek templomában december 12-én immár harmadik alkalommal tartják meg a Guadalupei Szűz Mária emléknapját. Az idei ünnep a ferences rend születésének nyolcszázadik évfordulójához is kapcsolódik, így külön hangsúlyt kap majd a programban a világhírű mexikói Mária-kegyhely Szent Ferenc követőihez kötődő alapítása is.

Adventi konferencia – pedagógusoknak – Szent Ferenc nem volt pedagógus, de sokaknak mestere lett, mert megtanulta a lényeget, hogy élet és imádság egy ponton azonos. Tiszta szívvel imádni, ez nyolcszáz évnek a legnagyobb kincse… Az imádás annak a viszonynak a felfedezése, hogy Isten akart minket, és a nemlétezésből teremtett – mondta Barsi Balázs ferences szerzetes a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézetben katolikus pedagógusoknak rendezett konferencián, december 5-én.

Valláskutató intézet alakult Szegeden – Bálint Sándor nevét viselő valláskutató intézet alakult nemrégiben Szegeden, melyet a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karával közösen működtet. – Mi vár még feldolgozásra Bálint Sándor életművéből, illetve mi az, amit szemléletéből át kell ültetni a mai tudományosságba? – kérdeztük még a mostani konferenciát megelőzően az intézet vezetőjét, Barna Gábor professzort, az egykori tanítványt, későbbi munkatársat.

A püspöki konferencia téli üléséről – A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia december 1-jén és 2-án tartotta téli rendes ülését. A püspökök testülete megvitatta az idei zárszámadási törvény és a jövő évi költségvetési törvény egyházakat érintő aktuális helyzetét. Ennek sarkalatos pontja az úgynevezett kiegészítő támogatás kérdése. Az 1997-es vatikáni szerződés és az egyház-finanszírozási törvény értelmében annyi állami kiegészítés jár az egyházi iskoláknak, amennyivel az egyes önkormányzatok pótolják ki az adott évben iskoláik állami alapnormatíváját. E támogatás tényleges mértékét a zárszámadási törvény állapítja meg.

Újságírói kérdésre válaszolva Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke szólt arról, hogy a 2010-es költségvetésben névértékét tekintve a tavalyihoz képest tíz százalékkal kevesebb pénz jut az egyházaknak, ami az inflációt is beszámítva különösen jelentős veszteség. Emellett a közoktatási intézmények támogatására példátlan módon nem jelöltek meg konkrét összeget, így azt nem is lehet majd számon kérni. Ehhez tartozik az is, hogy a jövőben nem törvény, hanem rendelet határozná meg az egyházi közintézmények kiegészítő támogatásának mértékét, ez az eljárás azonban már szembehelyezkedne a vatikáni szerződéssel. A bíboros hozzátette: az egyházakat megillető költségvetési összeg nem tekinthető egyházfinanszírozásnak, az az adófizető polgárok gyermekei által látogatott iskolák pénze. Szerinte mindezekben az ügyekben a jogállami működés gyengéi jelennek meg. A bíboros azt is megjegyezte, hogy a Magyar Katolikus Egyház ha akarna sem mondhatna le önként az őt megillető, egymillió dollár feletti összegekről, így arról sem, ami az Állami Számvevőszék szerint jár neki, mivel ilyen esetekben a kánonjog szerint az Apostoli Szentszék illetékes.