A barátok múltja – és hiánya

S reménykedéssel, hogy az eljövendő időben valaki majd csak „idevetődik”, s lesz a Barátok templomának legalább egy ferences papja, aki a Naphimnusz lelkületével lesz a hívek között” – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek azt a kiállítást, amely a ferences rend kecskeméti történetét mutatja be a kecskeméti Porta Egyesület dísztermében. A rend alapításának nyolcszázadik évfordulóját ünnepelve a ferences család egyre mélyebben ráébred arra, hogy a ferences karizmát a Regula mentette meg attól, hogy elsüllyedjen a történelem süllyesztőjében. A Regula ugyanis kiemelte Szent Ferenc lelkiségét Assisi város falai és a XIII. század kereti közül, s így tette az egész világ és más korszakok számára is elérhető lehetőséggé. Ugyanakkor egy-egy kiállítás arra is rádöbbenti a látogatót, hogy ez az egyetemesen elérhetővé vált karizma miként testesült meg egy város, egy konkrét társadalmi közeg világában, és ott megerősödve hogyan hatott vissza bizonyos mértékig a világegyház vállalkozásaira is.A Péterné Fehér Mária és a Bács-Kiskun megyei Levéltár munkatársai által rendezett bemutató dokumentumok, tablók, fényképek segítségével szemléletesen vezet oda bennünket a ferencesek háromszáz éves kecskeméti jelenlétének emlékeihez. A kiállítás első egységében a rend világtörténetével, majd pedig a Barátok templomának, a város Szent Miklós-egyházának jellegzetességeivel ismerkedhetünk meg. Az egykor Kecskeméten működő ferencesek személyes élettörténete azt mutatja meg, hogy egy-egy rendtag munkásságán keresztül az itteni hívek miként kapcsolódtak be például a kínai misszióba vagy az egyház életének más vállalkozásaiba. A könyvemlékek a kolostorban zajló oktatást, kulturális életet, prédikációs hagyományt idézik fel, a végrendeletek, gazdasági ügyek pedig arra irányítják figyelmünket, hogy az itteni emberek kisebb-nagyobb örökségük átadásával miként próbálták érzékeltetni ragaszkodásukat a ferences rendhez. Végül ezt az időutazást mintegy torzóként zárja a feloszlatás emlékét bejegyző néhány sor a kolostor Historia Domusából. Az 1950-es internálások hónapjait egy különleges fotó is felidézi, amely a kecskeméti piarista rendház kertjében készült. A Máriagyűdről elhurcolt Zadravecz István püspök ugyanis szentelésének 30. évfordulója alkalmából 1950. augusztus 24-én ezen a helyen mutatta be emlékező szentmiséjét, amelyen Badalik Bertalan domonkos püspök is jelen volt. Ennek bemutatásáért – a levéltár dolgozóin kívül – köszönet illeti a Barátok templomának közösségét is. Ők ugyanis évente többször megtalálják annak lehetőségét, hogy a ferencesek egykori jelenléte ne csupán emlék legyen, hanem eleven hagyományként hasson Kecskemét város életére. Ezt szolgálja a karácsonyi szegénykonyha, az elesettekről való sokféle gondoskodás és Assisi Szent Ferenc lelkiségének széles körű megismertetése. A kecskeméti ferencesekről két könyv is megjelent a közelmúltban. Az egyik múltfeltáró kiadvány Heltai Nándor munkája, Miről mesél a kecskeméti öregtemplom címmel. A másik Szabó Attila kötete, A ferencesek titkos kecskeméti krónikája, amely szintén az 1644-ben letelepedett szerzetesek életét tárja az olvasók elé. A két könyv a tárlat keretében megtekinthető.